Gyakori kérdés elektromos fűtőpanel vásárlása előtt:
Mennyi idő alatt fűt fel egy 1500 vagy 2000 W-os panel egy szobát?
Erre sajnos nincs olyan válasz, hogy:
30 perc vagy pontosan 1 óra.
Ugyanaz a 2000 W-os fűtőpanel egy jól szigetelt, 18 °C-ról induló szobát viszonylag gyorsan felmelegíthet, miközben egy 10 °C-ra kihűlt régi házban több órára is szükség lehet.
A felfűtési időt ugyanis nemcsak a fűtőpanel teljesítménye határozza meg.
Számít:
a szoba mérete;
belmagassága;
hőszigetelése;
a külső hőmérséklet;
a kiindulási hőmérséklet;
a falak és padló hőtároló tömege;
az ablakok;
a légcsere;
a fűtőpanel teljesítménye.
Gyakori kérdés elektromos fűtőpanel vásárlása előtt:
Mennyi idő alatt fűt fel egy 1500 vagy 2000 W-os panel egy szobát?
Erre sajnos nincs olyan válasz, hogy:
30 perc vagy pontosan 1 óra.
Ugyanaz a 2000 W-os fűtőpanel egy jól szigetelt, 18 °C-ról induló szobát viszonylag gyorsan felmelegíthet, miközben egy 10 °C-ra kihűlt régi házban több órára is szükség lehet.
A felfűtési időt ugyanis nemcsak a fűtőpanel teljesítménye határozza meg.
Számít:
a szoba mérete;
belmagassága;
hőszigetelése;
a külső hőmérséklet;
a kiindulási hőmérséklet;
a falak és padló hőtároló tömege;
az ablakok;
a légcsere;
a fűtőpanel teljesítménye.
Ezért a helyes kérdés inkább:
mennyi hőt kell pótolnia a panelnek, és mennyire hűlt ki maga az épület?
A fűtőpanel gyorsan kezd fűteni – de a szoba nem csak levegőből áll
Az elektromos fűtőpanel egyik előnye:
bekapcsolás után gyorsan elkezd hőt leadni.
Egy klasszikus konvekciós fűtőpanelnél a fűtőelem felmelegíti a rajta átáramló levegőt, amely felfelé indul, helyére pedig hidegebb levegő érkezik.
A légáramlás:
viszonylag gyorsan kialakul.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy:
a teljes helyiség néhány perc alatt komfortossá válik.
A szoba ugyanis nem csak levegőből áll.
Fel kell melegíteni:
a falakat;
a padlót;
a mennyezetet;
a bútorokat;
az egyéb tárgyakat
is.
Ezek sokkal több hőt képesek tárolni, mint maga a helyiség levegője.
Miért melegszik gyorsan a levegő, mégis hideg a szoba?
Előfordulhat, hogy a hőmérő már:
20 °C-ot
mutat,
de a helyiség még mindig kellemetlenül hidegnek érződik.
Ennek oka lehet, hogy:
a falak még hidegek.
Az ember hőérzetét nem csak a levegő hőmérséklete határozza meg.
A környező:
falak;
ablakok;
padló
hőmérséklete is számít.
Egy 20 °C-os szobában, ahol nagyon hidegek a falak:
rosszabb lehet a komfortérzet,
mint egy azonos levegő-hőmérsékletű, de már átmelegedett helyiségben.
Ezért egy teljesen kihűlt hétvégi háznál:
a levegő felmelegedése és a valódi komfort elérése között akár jelentős idő is eltelhet.
18 °C-ról 21 °C-ra teljesen más, mint 8 °C-ról 21 °C-ra
Ha egy lakás:
folyamatosan temperált,
és csak 18-ról 21 °C-ra szeretnénk emelni a hőmérsékletet, a falak és bútorok már eleve viszonylag melegek.
Ilyenkor a fűtőpanelnek:
csak kisebb hőmérséklet-különbséget kell leküzdenie.
Más a helyzet egy nyaralóban, amely:
napokon keresztül 8–10 °C-os volt.
Ilyenkor:
a levegő;
a falak;
a padló;
a bútorok
is teljesen lehűltek.
A fűtőpanelnek ezért:
az egész épület belső tömegét újra fel kell melegítenie.
Ez már többórás folyamat is lehet.
A fűtőpanel teljesítménye természetesen számít
Egy:
2000 W-os
fűtőpanel több hőt képes leadni adott idő alatt, mint egy:
1000 W-os.
Ezért ugyanabban a helyiségben a nagyobb teljesítményű készülék:
gyorsabban képes emelni a hőmérsékletet,
feltéve, hogy mindkettőt biztonságosan és megfelelően lehet használni.
De ebből nem következik, hogy:
mindig a lehető legnagyobb fűtőpanelt kell megvenni.
A készüléket elsősorban:
a helyiség hőveszteségéhez kell méretezni.
Ha túl kicsi:
lassú lesz a felfűtés, vagy nagy hidegben el sem éri a kívánt hőmérsékletet.
Ha megfelelő:
biztosítani tudja a szükséges hőteljesítményt és a felfűtési tartalékot.
Mi történik, ha alulméreteztük?
Tegyük fel, hogy egy szoba hideg téli időben:
körülbelül 1800 W
hőteljesítményt igényel a kívánt hőmérséklet fenntartásához.
Mi viszont:
1000 W-os fűtőpanelt
szereltünk fel.
A készülék:
folyamatosan működhet,
mégsem biztos, hogy a helyiség eléri a beállított:
21 °C-ot.
Egy alacsonyabb hőmérsékleten kialakulhat az egyensúly.
Ilyenkor hiába várunk:
„Majd még egy óra múlva felmelegszik.”
Lehet, hogy:
egyszerűen nincs elegendő fűtési teljesítmény.
Miért lassabb a felfűtés nagyon hideg időben?
Ugyanaz a szoba:
+10 °C-os
külső hőmérsékletnél sokkal kevesebb hőt veszít, mint:
−10 °C-ban.
Minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet közötti különbség:
annál több hő távozik folyamatosan az épületből.
A fűtőpanel teljesítményének egy része tehát nem a szoba felmelegítésére fordítódik, hanem:
a folyamatos hőveszteséget pótolja.
Ezért lehet ugyanaz a fűtőpanel:
ősszel nagyon gyors;
januárban sokkal lassabb.
A hőszigetelés is erősen befolyásolja az időt
Jól szigetelt házban:
kevesebb hő távozik a külvilág felé.
A panel által termelt hő nagyobb része ezért:
a helyiség felmelegítésére marad.
Egy régi, rosszul szigetelt szobában viszont a fűtőpanel:
folyamatosan versenyez a hőveszteséggel.
Ezért ugyanaz az 1500 W-os készülék:
új épületben gyors reakciót;
régi házban lassabb felfűtést
adhat.
Mennyi idő tehát egy átlagos szoba felfűtése?
Csak nagyságrendi példákat lehet mondani.
Egy:
jól szigetelt kisebb szoba
néhány fokos visszahűlés után akár:
tízpercek–egy óra körüli idő alatt
is sokat melegedhet.
Egy:
átlagos helyiség 3–5 °C-os visszahűlés után
gyakran:
egy-két órás nagyságrendben
érheti el a komfortot.
Egy:
8–10 °C-ra lehűlt hétvégi ház
esetében viszont:
többórás felfűtéssel
is számolhatunk.
Ezek azonban nem termékgaranciák.
A tényleges idő minden épületben eltérő.
Magas belmagasságnál is tovább tarthat
Egy:
20 m²-es, 2,6 m magas
szoba teljesen más, mint egy:
20 m²-es, 3,5 m magas
régi polgári szoba.
Nemcsak több levegőt kell felmelegíteni.
Általában:
nagyobb a külső falfelület;
nagyobb a szerkezeti tömeg;
nagyobb lehet a hőveszteség.
Ezért a fűtőpanel méretezésénél:
nem csak a négyzetmétert kell nézni.
30 °C-ra állítva gyorsabban felfűt?
Nem.
Ha a panel:
1500 W-os,
és 21 °C-os beállításnál már teljes teljesítménnyel fűt, akkor:
30 °C-os beállításnál is 1500 W-os marad.
A magasabb termosztát-beállítás:
nem növeli a fűtőelem teljesítményét.
Csak azt eredményezi, hogy később kapcsol ki.
Ha:
21 °C-ot szeretnénk,
állítsuk 21 °C-ra.
Egy nagy vagy két kisebb panel fűt gyorsabban?
Ha az összteljesítmény ugyanaz:
nem lesz több hőnk csak azért, mert két készüléket használunk.
Például:
1 × 2000 W
és:
2 × 1000 W
egyaránt:
2000 W összteljesítmény.
A két kisebb panel azonban:
egyenletesebben oszthatja el a hőt
egy hosszú vagy többablakos helyiségben.
Ezért a teljes szoba:
hamarabb tűnhet komfortosnak,
még akkor is, ha a rendelkezésre álló összteljesítmény ugyanaz.
WiFi-vel gyorsabb lesz a fűtés?
A WiFi:
nem növeli a fűtőpanel teljesítményét.
Viszont egy nyaralónál nagyon hasznos lehet.
Ha tudjuk, hogy:
délután 17 órakor érkezünk,
telefonról már:
délben vagy kora délután
elindíthatjuk a felfűtést.
Így:
mire odaérünk, a helyiség már meleg.
A WiFi tehát nem a:
felfűtési sebességet,
hanem:
a felfűtés kezdési időpontját
teszi rugalmasabbá.
Hogyan tudjuk meg a saját szobánk valódi felfűtési idejét?
A legegyszerűbb módszer:
mérjük meg.
Például:
kiinduló hőmérséklet:
18 °C.
Cél:
21 °C.
Jegyezzük fel:
indulási időt;
külső hőmérsékletet;
fűtőpanel teljesítményét.
Ezután 20–30 percenként:
nézzük meg a szobahőmérsékletet.
Néhány hasonló időjárású mérés után már tudni fogjuk:
hogyan reagál a saját épületünk.
Ez sokkal hasznosabb adat, mint bármilyen általános internetes:
„2000 W = 30 perc”
szabály.
Összefoglalva
Egy elektromos fűtőpanel:
gyorsan elkezd hőt termelni,
de a teljes helyiség felfűtési ideje:
nem csak a készüléktől függ.
A legfontosabb tényezők:
a kiindulási hőmérséklet;
a helyiség hővesztesége;
a szigetelés;
a külső hőmérséklet;
a falak és bútorok hőtároló tömege;
a rendelkezésre álló fűtési teljesítmény.
Ezért egy normál lakásban egy kisebb:
2–3 °C-os visszafűtés
viszonylag gyors lehet.
Egy teljesen kihűlt hétvégi háznál viszont:
több órával is érdemes számolni.
A megfelelő megoldás nem az, hogy:
vakon a legnagyobb panelt választjuk,
hanem hogy:
helyesen méretezzük a fűtést, és a használathoz igazítjuk a szabályozást.
A különböző elektromos fűtőpanelek működéséről, termosztátjairól és méretezéséről további információ található a FŰTÉSPONT elektromos fűtőpanel útmutatójában.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi idő alatt kezd fűteni egy elektromos fűtőpanel?
Bekapcsolás után rövid időn belül hőt kezd leadni. A teljes szoba komfortos felfűtése azonban sokkal tovább tarthat.
Mennyi idő alatt melegít fel egy 2000 W-os panel egy 20 m²-es szobát?
Ezt a teljesítmény és alapterület alapján önmagában nem lehet meghatározni. A szigetelés, belmagasság, külső és kiindulási hőmérséklet is döntő.
Miért meleg már a levegő, de még hidegnek érzem a szobát?
Mert a falak, padló és bútorok még hidegek lehetnek. A komforthoz ezeknek a felületeknek is idő kell az átmelegedéshez.
Gyorsabban fűt, ha 30 °C-ra állítom?
Nem. Ha a panel már maximális teljesítménnyel működik, a magasabb termosztát-beállítás nem növeli a wattját.
Miért tart tovább a felfűtés télen?
Mert hidegebb időben nagyobb a helyiség folyamatos hővesztesége, így a panel teljesítményének nagyobb része ennek pótlására fordítódik.
Honnan tudom, hogy túl kicsi a fűtőpanel?
Ha hosszú időn át folyamatosan működik, de a helyiség hőmérséklete a kívánt érték alatt stabilizálódik, előfordulhat, hogy kevés a rendelkezésre álló teljesítmény.
Mire jó a WiFi a felfűtésnél?
Nem gyorsítja a panelt, de lehetővé teszi, hogy például egy nyaralót már érkezés előtt több órával elkezdjünk felfűteni.