A termosztát 22 °C-ot mutat, mégis hidegnek érzem a szobát. Hogyan lehetséges?
Ez az egyik legérdekesebb fűtési kérdés.
A szobában:
22 °C van.
A termosztát ezt mutatja.
A hőmérő is nagyjából ezt méri.
Mégis:
hidegnek érezzük a fal felőli oldalunkat;
fázik a lábunk;
kellemetlen az ablak mellett ülni;
feljebb állítjuk a termosztátot 23–24 °C-ra.
Egy másik lakásban viszont:
20–21 °C-ban is teljesen komfortosan érezzük magunkat.
Miért?
Mert:
a hőérzetet nem csak a levegő hőmérséklete határozza meg.
A testünk folyamatosan hőt cserél:
a környező levegővel;
a falakkal;
az ablakokkal;
a padlóval;
a mennyezettel;
a körülöttünk lévő tárgyakkal.
Ehhez hozzáadódik:
a légmozgás;
a ruházat;
a fizikai aktivitás;
kisebb mértékben a páratartalom;
és természetesen az egyéni hőérzet.
Ezért:
két, egyaránt 22 °C-os helyiség komfortja teljesen különböző lehet.
Rövid válasz: miért fázom 22 °C-ban?
Leggyakrabban azért, mert a:
22 °C csak a levegő hőmérséklete.
Ha közben:
14–17 °C-os ablakfelületek;
hideg külső falak;
hideg padló;
huzat;
nagy légmozgás
vesznek körül minket, a testünk több hőt ad le.
Ezért hidegebbnek érezzük a helyiséget.
A komfort szempontjából fontosabb fogalom az:
operatív hőmérséklet.
Ez leegyszerűsítve a:
levegő hőmérsékletének
és a:
körülöttünk lévő felületek sugárzási hőmérsékletének
együttes hatását fejezi ki.
A szobahőmérséklet nem ugyanaz, mint a hőérzet
Amikor egy termosztát:
22 °C-ot
mutat, jellemzően a körülötte lévő:
levegő hőmérsékletét
méri.
A testünk azonban nem termosztát.
Nem csak a levegővel cserélünk hőt.
Hőt adunk le:
konvekcióval
a körülöttünk lévő levegőnek;
sugárzással
a környező felületeknek;
párologtatással
elsősorban a bőrön és légzésen keresztül;
vezetéssel
amikor például hideg padlóhoz ér a lábunk.
Ezért a komfort egy:
teljes hőegyensúly eredménye.
Mi az operatív hőmérséklet?
Ez az egyik legfontosabb fogalom a hőérzet megértéséhez.
Az operatív hőmérséklet azt próbálja egyetlen értékkel kifejezni, hogy:
a levegő és a környező felületek együtt milyen hőhatást gyakorolnak ránk.
Alacsony légsebességnél egyszerű közelítésként használható:
operatív hőmérséklet ≈ (léghőmérséklet + közepes sugárzási hőmérséklet) / 2
Vagyis:
nemcsak az számít, hogy:
hány fokos a levegő,
hanem az is:
milyen melegek a bennünket körülvevő felületek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Vegyünk egy szélsőséges, de könnyen érthető példát.
A szoba levegője:
22 °C.
A körülöttünk lévő felületek átlagos sugárzási hőmérséklete:
16 °C.
Kis légmozgásnál az egyszerűsített operatív hőmérséklet:
(22 + 16) / 2 = 19 °C.
Vagyis:
a termosztát 22 °C-ot mutat, de a tested számára a környezet nagyjából egy 19 °C-os komforthelyzethez hasonlíthat.
Máris érthető:
miért fázunk.
És fordítva is működik
Tegyük fel:
a levegő:
20 °C.
A körülöttünk lévő meleg felületek átlagos sugárzási hőmérséklete:
22 °C.
Az egyszerű közelítés:
(20 + 22) / 2 = 21 °C.
Ezért fordulhat elő, hogy egy:
20 °C-os, meleg felületű helyiség kellemesebbnek érződik, mint egy 22 °C-os, hideg falú szoba.
Ez a sugárzó fűtések komfortjának egyik fizikai alapja is.
Mi az a közepes sugárzási hőmérséklet?
Angolul:
Mean Radiant Temperature – MRT.
Nem egyetlen fal hőmérséklete.
Azt fejezi ki, hogy az ember körül található:
falak;
ablakok;
padló;
mennyezet;
fűtött felületek
sugárzási szempontból összességében milyen környezetet alkotnak.
Ha nagy, hideg ablak előtt ülünk:
az ablak erősen befolyásolhatja a hőérzetünket.
Ha meleg padló és kellemes hőmérsékletű falak vesznek körül:
ugyanaz a léghőmérséklet kellemesebbnek érződhet.
A hideg fal „sugározza a hideget”?
Gyakran így mondjuk:
„Süt a hideg a falból.”
Fizikailag pontosabban:
a hideg fal nem hideget sugároz ránk.
Minden felület hősugárzást bocsát ki.
A melegebb test azonban:
több sugárzási energiát ad le a hidegebb felület felé, mint amennyit onnan visszakap.
A testünk körülbelül:
30 °C feletti bőrfelülete
jóval melegebb lehet egy:
14–16 °C-os falnál vagy ablaknál.
Ezért sugárzással nettó hőt veszítünk a hideg felület irányába.
Ezt érzékeljük úgy, mintha:
„jönne a hideg a falból”.
Ezért fázunk az ablak mellett
Egy régi ablak belső üvegfelülete télen jelentősen hidegebb lehet:
a szoba levegőjénél.
Különösen:
régi egyrétegű vagy gyenge üvegezés;
rossz keret;
erős kinti hideg
esetén.
Ha közvetlenül az ablak mellett ülünk, testünk egyik oldala nagy hideg felületet „lát”.
Ez:
sugárzási aszimmetriát
okoz.
Ezért lehet:
22 °C-os szobában
is kellemetlen az ablak melletti íróasztal.
Az ablak nemcsak sugárzási problémát okozhat
Van egy másik jelenség is.
Az ablak mellett lévő levegő:
lehűl;
sűrűbbé válik;
lefelé indul.
Ez:
hideg légáramot
alakíthat ki az ablak közelében.
Ez akkor is megtörténhet, ha:
az ablak egyáltalán nem ereszt.
Vagyis két külön problémánk lehet:
valódi huzat
résen keresztül hideg levegő jut be;
hideg felület okozta légáramlás
a szoba saját levegője hűl le az üvegnél és indul lefelé.
Mindkettő:
rontja a komfortot.
Miért fázik a lábam, ha 22 °C van?
Mert a:
léghőmérséklet nem mondja meg a padló hőmérsékletét.
A szoba levegője lehet:
22 °C,
miközben a padló:
16–18 °C.
Különösen:
földszinten;
pince fölött;
szigeteletlen padlón;
hideg kerámiaburkolaton.
A lábunk folyamatosan érintkezik ezzel a felülettel.
Ez helyi:
hőelvonást
okoz.
Ezért az egész szobát hidegebbnek érezhetjük.
Ugyanaz a padlóhőmérséklet sem érződik minden burkolatnál egyformának
Ez egy érdekes jelenség.
Tegyük fel:
kerámialap
20 °C
és
fa vagy laminált padló
20 °C.
A kerámia általában:
hidegebbnek érződik a talpunk alatt.
Nem azért, mert ténylegesen hidegebb.
Hanem mert:
gyorsabban képes hőt elvonni a lábunktól.
A különböző anyagok:
hővezetési;
hőelnyelési
tulajdonságai eltérnek.
Ezért a:
„hideg padló”
érzet nem kizárólag hőmérséklet kérdése.
Miért olyan kellemes a padlófűtés?
Az egyik oka:
nagy felületet melegít.
Nem csak a levegő hőmérsékletét emeli.
A melegebb padló:
közvetlenül javítja a lábkomfortot;
növeli a helyiség közepes sugárzási hőmérsékletét.
Ezért bizonyos helyzetekben:
alacsonyabb léghőmérséklet mellett is komfortosnak érezhetjük a helyiséget.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy:
„a padlófűtés energiát termel”.
A ház hőveszteségét továbbra is pótolni kell.
A különbség:
a hőleadás és a komfort módjában van.
Mit jelent a sugárzó hő?
A sugárzó hőátadáshoz:
nincs szükség közvetítő levegőre.
A Nap sugárzását is ezért érezzük.
Egy beltéri:
meleg padló;
meleg fal;
mennyezeti infrapanel;
nagy sugárzó felületű fűtőtest
szintén sugárzási energiát ad le.
Ha nő a körülöttünk lévő felületek effektív sugárzási hőmérséklete:
javulhat a hőérzet anélkül, hogy ugyanolyan mértékben emelnénk a levegő hőmérsékletét.
Ezért érezhetjük kellemesebbnek az infra- vagy sugárzó fűtést?
Igen, bizonyos körülmények között.
De fontos pontosan fogalmazni.
Nem azért, mert egy:
1000 W-os infrapanel
valamilyen módon több energiát termelne, mint egy:
1000 W-os hagyományos direkt elektromos fűtőtest.
A különbség:
a hőleadás módja.
Ha a sugárzó rendszer:
megfelelően van elhelyezve;
valóban eléri az embert és a helyiség felületeit;
komfortosabb környezetet teremt,
lehet, hogy ugyanazt a komfortot:
valamivel alacsonyabb léghőmérsékleten is elfogadjuk.
Ha ténylegesen alacsonyabb léghőmérsékletet tartunk:
az épület hővesztesége is csökkenhet.
Ez a valódi energetikai kapcsolat.
Nem valamilyen:
„200%-os infrás hatásfok”.
Miért lehet komfortos egy infra + konvekciós fűtőpanel?
Egy olyan készülék, amely:
konvekcióval melegíti a levegőt;
ugyanakkor jelentősebb sugárzó felülettel rendelkezik,
kétféle hőleadást kombinál.
A konvekció:
emeli a helyiség levegőjének hőmérsékletét.
A sugárzó komponens:
a környezet sugárzási hőmérsékletét és közvetlen hőérzetét is befolyásolhatja.
Ezért egy ilyen rendszer komfortja eltérhet egy kizárólag gyors levegőáramlásra építő fűtésétől.
A fogyasztást azonban továbbra is:
az épület hővesztesége és a kívánt hőmérséklet
határozza meg.
A huzat mennyit számít?
Nagyon sokat.
A bőrünk mellett normál esetben kialakul egy vékony:
melegebb levegőréteg.
Ha erősebb légmozgás van:
ajtórés;
rossz ablak;
ventilátor;
klíma;
erős légáramlás
miatt, ez a réteg folyamatosan cserélődik.
Így a test:
gyorsabban ad le hőt konvekcióval.
Ezért ugyanaz:
22 °C
nagyobb légsebességnél hűvösebbnek érződhet.
Ezért lehet zavaró a klíma légárama
Egy jó klíma nagyon hatékonyan képes fűteni.
De:
ventilátorral mozgatja a levegőt.
Ha a meleg légáram közvetlenül ránk irányul vagy olyan légkeringést alakít ki, amely számunkra kellemetlen:
a komfort rosszabb lehet, mint amit pusztán a szobahőmérséklet alapján várnánk.
Ez nem jelenti azt, hogy:
a klíma rossz fűtés.
Azt jelenti, hogy:
a légelosztás és az elhelyezés is komforttényező.
Magas belmagasságnál miért lehet hideg lent?
A meleg levegő kisebb sűrűségű, ezért:
felfelé áramlik.
Magas belmagasságú:
polgári lakásban;
galériás térben;
csarnokban
jelentős hőmérséklet-különbség alakulhat ki:
a padló és a mennyezet között.
Lehetséges például, hogy:
fejmagasságban
22 °C
mennyezet közelében
25–27 °C
padló közelében
19 °C.
A termosztát helyétől függően így:
félrevezető egyetlen mért értékből kiindulni.
Ezért különösen fontos, hol van a termosztát
A termosztát ne legyen:
közvetlenül fűtőtest fölött;
napsütötte falon;
külső ajtó mellett;
huzatban;
függöny mögött;
hideg külső fal szélsőséges pontján.
A cél:
a helyiség jellemző használati környezetének mérése.
Ha a termosztát rossz helyen van:
jó fűtési rendszer is rosszul szabályozhat.
Miért fázom az egyik szobában, de a másikban nem, ha mindkettő 22 °C?
Nézzük meg például:
A szoba
belső falak;
új háromrétegű ablak;
meleg padló;
nincs huzat.
B szoba
két külső fal;
régi nagy ablak;
hideg padló;
ablak melletti ülőhely.
Mindkettő:
22 °C-os léghőmérsékletű.
Mégis:
B szobában jóval nagyobb lehet a test hővesztesége.
Ezért rossz következtetés:
„Ha 22 °C van, akkor nem fázhatok.”
De igen.
Miért lehet 20 °C kellemes egy jól szigetelt új házban?
Mert a jó hőszigetelés nemcsak:
a fűtésszámlát csökkenti.
Hanem:
melegebb belső felületeket is eredményez.
Hideg téli napon egy jól szigetelt fal belső felülete:
közelebb marad a helyiség levegőhőmérsékletéhez.
Ezáltal:
kisebb a sugárzási hőveszteség;
kisebb a hideg felületek okozta diszkomfort;
magasabb az operatív hőmérséklet.
Ezért egy energetikai felújítás:
komfortberuházás is.
Nem csak rezsiberuházás.
A hőszigetelés ezért néha „melegebbnek” teszi ugyanazt a 21 °C-ot
Tegyük fel:
szigetelés előtt
levegő: 22 °C
átlagos hideg felületi környezet: 18 °C
egyszerűsített operatív érték:
20 °C.
szigetelés után
levegő: 21 °C
felületi környezet: 21 °C
operatív érték:
21 °C.
Vagyis:
alacsonyabb léghőmérséklettel is jobb komfortot kaphatunk.
Ez az egyik legfontosabb kapcsolat:
hőszigetelés és hőérzet között.
Miért problémás a hőhíd?
Egy hőhíd:
helyileg hidegebb belső felületet
eredményezhet.
Például:
vasbeton koszorú;
áthidaló;
födémcsatlakozás;
erkélylemez;
falsarok.
A hőhíd két problémát okozhat:
Komfort
hideg felületként rontja a helyi sugárzási hőérzetet.
Páratechnika
a hidegebb felületen megnőhet a relatív páratartalom, szélsőséges esetben:
páralecsapódás;
penészedés
is kialakulhat.
Ezért egy hideg sarok problémáját:
nem mindig a termosztát feltekerésével kell megoldani.
A páratartalom miatt fázom?
Kevésbé, mint sokan gondolják.
Normál téli szobahőmérsékleten a hőérzet fő meghatározói:
léghőmérséklet;
sugárzási hőmérséklet;
légsebesség;
ruházat;
aktivitás.
A relatív páratartalomnak is van szerepe, de:
mérsékelt szobahőmérsékleten kisebb a közvetlen hatása a hőérzetre, mint például nyári melegben.
Nagyon száraz levegő ugyanakkor okozhat:
száraz bőrt;
szemirritációt;
száraz orrot és torkot.
Ez kellemetlen komfortérzetet adhat.
De egy hideg fal problémáját:
párásítóval nem lehet megoldani.
Sőt, túl sok párával ronthatunk a hideg fal problémáján
Ha a helyiségben:
magas a páratartalom;
közben hidegek a külső falak,
a hideg felületeken könnyebben alakulhat ki:
magas felületi páratartalom vagy páralecsapódás.
Ez növeli:
a penészedés kockázatát.
Ezért nem jó stratégia:
„Fázom, párásítsunk erősen.”
Előbb tudjuk meg:
miért rossz a komfort.
Két ember miért érezheti teljesen másnak ugyanazt a szobát?
Mert a hőkomfort:
részben személyes.
Számít a:
ruházat;
fizikai aktivitás;
testalkat;
életkor;
egyéni hőérzet.
Valaki:
pólóban ül mozdulatlanul számítógép előtt.
Más:
pulóverben takarít.
Ugyanabban a:
21 °C-os szobában
az egyik fázhat, a másiknak pedig melege lehet.
Ezért nem létezik:
minden ember számára tökéletes egyetlen szobahőmérséklet.
A ruházat tényleg ennyit számít?
Igen.
A ruházat:
hőszigetelő rétegként működik a test körül.
Ezért:
póló;
pulóver;
vastag zokni;
papucs
nagyon érezhetően befolyásolhatja a komfortot.
Ez nem azt jelenti, hogy:
télikabátban kell ülni a nappaliban a rezsi miatt.
De az sem feltétlenül ésszerű, hogy:
24 °C-ra fűtjük a házat azért, hogy télen is pólóban és mezítláb legyünk.
A fizikai aktivitás is számít
A testünk maga is:
hőt termel.
Ha:
ülünk;
olvasunk;
számítógépen dolgozunk,
kevesebb metabolikus hő termelődik.
Ha:
takarítunk;
főzünk;
mozgunk;
fizikai munkát végzünk,
sokkal több.
Ezért a dolgozószobában:
21–22 °C
kellemes lehet,
miközben ugyanaz a hőmérséklet aktív házimunka közben:
túl melegnek érződhet.
Akkor mi határozza meg a hőkomfortot?
Hat fő tényezőt érdemes megjegyezni.
1. Levegő hőmérséklete
Amit a hagyományos termosztát mér.
2. Közepes sugárzási hőmérséklet
A körülöttünk lévő felületek együttes sugárzási hatása.
3. Légsebesség
Huzat, ventilátor, klíma, légmozgás.
4. Páratartalom
Különösen szélsőséges értékeknél fontos.
5. Ruházat
Mennyire szigetel bennünket.
6. Aktivitás
Mennyi hőt termel a szervezetünk.
Ezért a:
„hány fok legyen a termosztát?”
csak a komfortegyenlet egyik része.
Hogyan deríthetem ki otthon, miért fázom?
Készíthetünk egyszerű:
hőkomfort-ellenőrzést.
1. Mérjük meg a levegőt
Ne csak egyetlen termosztátból induljunk ki.
Tegyünk hőmérőt:
tartózkodási zónába;
nagyjából ülő/álló ember környezetébe;
közvetlen napfénytől távol.
2. Nézzük meg a hideg felületeket
Különösen:
ablak;
külső fal;
sarok;
padló.
3. Figyeljük meg, hol fázunk
Csak:
az ablak mellett?
Csak:
a lábunk fázik?
Csak:
amikor működik a klíma?
Ezek nagyon jó diagnosztikai jelek.
4. Keressük a huzatot
Ablak, ajtó, szerelvény, redőnytok.
5. Mérjük meg a páratartalmat
Nem azért, mert az önmagában megoldja a hőérzetet, hanem:
épületfizikai és komfortinformációként.
Infrás hőmérővel megmérhetem a falat?
Igen, tájékozódásra nagyon hasznos lehet.
Egy egyszerű infravörös felületi hőmérővel összehasonlíthatjuk:
belső fal;
külső fal;
sarok;
padló;
mennyezet
felületi hőmérsékletét.
Például:
belső válaszfal
21 °C
külső falsarok
15 °C
már fontos információ.
Az abszolút mérési pontosságot azonban befolyásolhatja:
a felület anyaga;
fényessége;
emissziós tényezője.
Különösen:
fényes üveg vagy fém felületnél óvatosan értelmezzük az eredményt.
Mi méri igazán jól a hőérzet szempontjából releváns hőmérsékletet?
Épületgépészeti vizsgálatnál használható:
gömbhőmérő – globe thermometer.
Ez nem egyszerűen a levegő hőmérsékletét méri.
A:
léghőmérséklet;
sugárzási környezet;
légmozgás
együttes hatásáról ad használható információt.
Otthoni vizsgálathoz természetesen nincs feltétlenül szükség ilyen műszerre.
De a létezése is jól mutatja:
a komfortot szakmailag sem csak egy egyszerű szobahőmérőből határozzák meg.
Mit tegyek, ha 22 °C-ban fázom?
Ne az legyen automatikusan az első lépés:
„tekerjük fel 24 °C-ra”.
Először derítsük ki az okot.
1. Ellenőrizzük, valóban 22 °C van-e ott, ahol ülünk
Lehet, hogy:
a termosztát 22 °C;
az íróasztal mellett csak 20 °C.
Ez különösen gyakori:
nagy helyiségben;
rossz légkeveredésnél;
magas belmagasságnál.
2. Ellenőrizzük az ablakokat
Ha az ablak közelében:
sokkal hidegebbnek érezzük a helyiséget,
lehet:
légszivárgás;
hideg üvegfelület;
ablak melletti lefelé áramló hideg levegő.
Ilyenkor az ablak:
fontosabb komfortprobléma lehet, mint maga a fűtőtest.
3. Nézzük meg a padlót
Ha főleg:
a lábunk fázik,
a padló felületi hőmérséklete és burkolata lehet a kulcs.
Ilyenkor megoldás lehet:
megfelelő padlószigetelés;
melegebb érzetű burkolat;
elektromos padlófűtés
a konkrét felújítási helyzettől függően.
4. Keressük a huzatot
A folyamatos légmozgás:
erősen ronthatja a komfortot.
Régi épületben érdemes ellenőrizni:
nyílászáró-tömítéseket;
redőnytokot;
bejárati ajtót;
faláttöréseket.
5. Ne csak a fűtést, az épületet is javítsuk
Ha:
22–23 °C-ra kell felfűteni a levegőt ahhoz, hogy ne fázzunk,
miközben a falak:
nagyon hidegek,
lehet, hogy hosszú távon nem:
nagyobb fűtőtestre,
hanem:
jobb épületburokra
van szükség.
Hőszigetelés után csökkenthető a termosztát hőfoka?
Gyakran:
igen.
Nem azért, mert a szigetelés megváltoztatja az emberi testet.
Hanem azért, mert:
melegebbé teszi a belső felületeket;
csökkenti a huzathatást;
csökkenti a sugárzási aszimmetriát;
egyenletesebb belső klímát eredményez.
Ezért például a korábbi:
22,5 °C
helyett lehet, hogy:
21 °C
is ugyanolyan komfortot biztosít.
Ez már:
energia-megtakarítást is eredményez.
Sugárzó fűtéssel csökkenthető a levegő hőmérséklete?
Bizonyos esetekben igen.
Ha a sugárzási környezet komfortosabbá válik, az ember:
alacsonyabb levegőhőmérsékleten is ugyanolyan jól érezheti magát.
Ez lehet a:
padlófűtés;
mennyezeti sugárzó fűtés;
nagyobb sugárzó felületű fűtőtest
egyik komfortelőnye.
De a megtakarítás csak akkor valósul meg, ha:
ténylegesen alacsonyabb átlagos helyiséghőmérsékleten élünk.
Ha ugyanúgy:
23 °C-ra
fűtjük a levegőt,
nincs automatikus:
„sugárzó fűtési energiabónusz”.
Fűtőpanel vagy infrapanel: melyiktől lesz jobb a hőérzet?
Nem lehet csak a technológia nevéből eldönteni.
A komfort függ:
a helyiségtől;
készülék elhelyezésétől;
sugárzó felület nagyságától;
teljesítménytől;
falak hőmérsékletétől;
használó helyétől.
Egy jól méretezett rendszer:
komfortos lesz.
Egy rosszul elhelyezett vagy alulméretezett rendszer:
nem lesz komfortos attól, hogy „infra”.
Miért jó a fűtőpanel az ablak közelében?
A hagyományos konvekciós fűtőtesteket gyakran:
külső fal vagy ablak közelében
helyezik el.
Ennek egyik előnye, hogy:
a hideg felület közelében melegíti a levegőt;
ellensúlyozhatja a lefelé áramló hidegebb légmozgást;
javíthatja a helyi komfortot.
Ezért a fűtőtest elhelyezése:
nem pusztán esztétikai kérdés.
A nagy ablakos modern házban is lehet sugárzási diszkomfort
Igen.
Még egy jól szigetelt épületben is:
az üveg belső felülete lehet hűvösebb a falnál.
Minél:
nagyobb az üvegfelület;
hidegebb van kint;
közelebb ülünk hozzá,
annál jobban érzékelhetjük.
Ezért modern épületben is fontos:
a hőleadók és ülőhelyek megfelelő elhelyezése.
Miért fázom főleg este?
Több oka lehet.
Este:
kevesebbet mozgunk;
leülünk;
csökken a test hőtermelése.
Közben:
lehűl a külső levegő;
csökkenhet a külső falak és ablakok belső felületi hőmérséklete.
Ezért ugyanaz a:
21–22 °C
este:
hűvösebbnek tűnhet, mint aktív nappali időszakban.
Miért fázom számítógépezés közben?
Mert:
szinte mozdulatlanul ülünk.
A metabolikus hőtermelés kisebb, mint:
takarítás;
főzés;
járkálás
közben.
Ráadásul gyakran:
külső fal;
ablak;
hideg padló
mellett található az íróasztal.
Ezért dolgozószobánál nem csak a termosztát értékét érdemes nézni.
Hanem:
azt is, hová tesszük az íróasztalt.
22 °C mellett fázom – emeljem 23 °C-ra?
Ha minden más rendben van, és:
22 °C egyszerűen kevés az egyéni komfortunkhoz,
természetesen igen.
Nem cél:
hogy fázzunk.
De előtte érdemes megnézni:
valóban 22 °C van-e a tartózkodási helyen;
hideg-e az ablak;
hideg-e a padló;
van-e huzat;
nagyon hidegek-e a külső falak.
Lehet, hogy a:
plusz 1–2 °C léghőmérséklet
csak elfedi:
az épület komfortproblémáját.
Ez rezsi szempontból is fontos
Ha rossz komfort miatt:
24 °C-os levegőre
van szükségünk,
miközben egy jobb épületben:
21 °C
is elég lenne, akkor nemcsak:
kellemetlenebb az épület.
Hanem:
többe is kerül fűteni.
A magasabb belső hőmérséklet növeli:
a külső és belső tér közötti hőmérséklet-különbséget.
Ezzel:
nő a hőveszteség.
Ezért a komfortjavítás:
rezsicsökkentés is lehet.
Régi házban különösen fontos a hőérzet
Régi épületnél gyakori:
hideg külső fal;
gyenge ablak;
hideg padló;
hőhíd;
légszivárgás.
Ezért ott nem ritka:
„23 °C-ra kell fűtenem, különben fázom.”
Ez nem feltétlenül azt jelenti:
hogy az ember „fázós”.
Lehet:
épületfizikai oka.
Ezért régi ház elektromos fűtésének tervezésénél nemcsak:
a szükséges wattot
néznénk.
Hanem:
a komfortot meghatározó felületeket is.
Miért fontos mindez fűtési rendszer választásakor?
Mert a jó fűtési rendszernek nem az a célja, hogy:
a termosztáton megjelenjen a kívánt szám.
Hanem:
hogy az ember komfortosan érezze magát.
Ehhez pedig fontos:
megfelelő teljesítmény;
megfelelő hőleadási mód;
megfelelő elhelyezés;
megfelelő szabályozás;
megfelelő épületburok.
Ezért nincs értelme kizárólag:
fűtőtest-hatásfokról
beszélni.
Az ember:
nem kWh-t érez.
Hanem:
hőkomfortot.
A Pelle és Pelle Kft. szemlélete 2011 óta
Elektromos fűtésekkel 2011 óta foglalkozunk.
Az évek során nagyon sokszor találkoztunk olyan kérdéssel, hogy:
„Miért nem érzem melegnek a szobát, pedig a termosztát szerint már 22 fok van?”
Erre nem mindig:
nagyobb fűtőtest
a válasz.
Lehet:
rossz elhelyezés;
hideg ablak;
hideg padló;
hőhíd;
huzat;
helytelen termosztát-elhelyezés;
nem megfelelő fűtési mód.
Ezért a jó fűtés kiválasztásánál nemcsak azt kérdezzük:
„Hány négyzetméteres a helyiség?”
Hanem:
milyen épületben, milyen komfortot szeretnénk elérni?
Szaküzleteink: Nyíregyháza és Eger.
Ajánlatkérés, szaktanács: ajanlat(kukac)futesprofi.hu
+3630 995 2238 és +3630 629 6883
Gyakran ismételt kérdések – miért fázom 22 °C-ban?
Miért fázom, ha 22 °C van a szobában?
Mert a hőérzetet nemcsak a levegő hőmérséklete határozza meg. Hideg falak, ablakok, padló, huzat és légmozgás növelheti a test hőleadását, ezért 22 °C-os levegő mellett is fázhatunk.
Mi az operatív hőmérséklet?
Az operatív hőmérséklet a léghőmérséklet és a környező felületek sugárzási hőmérsékletének együttes komfort-hatását fejezi ki. Alacsony légsebességnél közelítőleg a léghőmérséklet és a közepes sugárzási hőmérséklet átlaga használható.
Mit jelent a közepes sugárzási hőmérséklet?
A körülöttünk lévő falak, ablakok, padló, mennyezet és más felületek együttes sugárzási hőhatását jellemző érték.
Sugározhat hideget a fal?
Szigorúan véve nem hideget sugároz. A melegebb testünk több sugárzási energiát ad le a hideg fal felé, mint amennyit visszakap, ezért nettó hőt veszítünk, amit „sugárzó hidegként” érzékelhetünk.
Miért hidegebb az ablak mellett?
A hidegebb üvegfelület növeli a test sugárzási hőveszteségét, és az üveg mellett lehűlő levegő lefelé áramolhat. Emiatt akkor is kialakulhat helyi hidegérzet, ha az ablak nem huzatos.
Miért fázik a lábam 22 °C-os szobában?
A padló hőmérséklete jóval alacsonyabb lehet a levegőénél. A hideg padló közvetlenül hőt von el a lábtól, és helyi diszkomfortot okozhat.
Miért érződik hidegebbnek a csempe, mint a fa azonos hőmérsékleten?
A kerámia gyorsabban vezeti el a hőt a lábból, ezért hidegebbnek érezzük még akkor is, ha a két burkolat tényleges felületi hőmérséklete azonos.
Miért kellemes a padlófűtés?
A melegebb padló csökkenti a láb helyi hőveszteségét, és nagy sugárzó felületként növeli a helyiség közepes sugárzási hőmérsékletét.
Az infrapanel azért fogyaszt kevesebbet, mert sugároz?
Önmagában nem. A direkt elektromos készülék által felvett energia hővé alakul. Sugárzó fűtéssel akkor érhető el megtakarítás, ha a jobb hőérzet miatt ténylegesen alacsonyabb léghőmérsékleten is komfortosan érezzük magunkat.
A páratartalom miatt lehet hidegebb a szoba?
Normál téli beltéri hőmérsékleten a páratartalom közvetlen hőérzeti hatása kisebb, mint a léghőmérsékleté, a sugárzási hőmérsékleté vagy a légmozgásé. Nagyon száraz levegő ugyanakkor bőr-, szem- és nyálkahártya-kellemetlenséget okozhat.
A huzat miatt tényleg jobban fázunk?
Igen. A nagyobb légsebesség fokozza a test konvektív hőleadását, ezért ugyanaz a léghőmérséklet huzatban hűvösebbnek érződik.
Miért fázom klíma mellett?
A klíma ventilátorral mozgatja a levegőt. Ha a légáramlás közvetlenül ér bennünket vagy kellemetlen légsebességet okoz, ronthatja a komfortot még megfelelő szobahőmérséklet mellett is.
Miért lehet kellemesebb 20 °C egy jól szigetelt házban, mint 22 °C egy régi házban?
Egy jól szigetelt épület belső fal- és ablakfelületei melegebbek, ezért kisebb a test sugárzási hővesztesége. Az operatív hőmérséklet így alacsonyabb léghőmérséklet mellett is magasabb lehet.
Javíthat a hőszigetelés a hőérzeten?
Igen. A hőszigetelés növeli a belső felületek téli hőmérsékletét, csökkenti a hideg felületek és hőhidak okozta diszkomfortot, ezért azonos vagy akár alacsonyabb léghőmérséklet mellett is kellemesebb lehet a helyiség.
Hogyan tudom megmérni, hogy hidegek-e a falak?
Tájékozódásra infravörös felületi hőmérő használható. Érdemes összehasonlítani a belső és külső falakat, sarkokat, padlót és más felületeket. Fényes felületeken, üvegen és fémen a mérési eredmény félrevezető lehet.
Hány fok legyen a szobában, hogy ne fázzak?
Nincs mindenkire érvényes érték. Sok ember számára 20–22 °C megfelelő tartomány, de a szükséges léghőmérsékletet a sugárzási környezet, légmozgás, ruházat, aktivitás és egyéni komfort is befolyásolja.
Ha 22 °C-ban fázom, emeljem a termosztátot?
Ha az épület és a fűtés rendben van, és személyesen 22 °C kevés, természetesen lehet magasabb hőmérsékletet választani. Előtte azonban érdemes ellenőrizni a hideg falakat, ablakokat, padlót és huzatot, mert ezek javítása komfortosabb és hosszú távon gazdaságosabb megoldás lehet.