Elektromos zónafűtés – csak ott fűtsünk, ahol szükség van rá

Mi az elektromos zónafűtés?

Az elektromos zónafűtés lényege, hogy nem egy teljes nagy helyiséget vagy épületet fűtünk azonos hőmérsékletre, hanem csak azt a kisebb területet, ahol ténylegesen szükség van a melegre.

Tipikus példa:

  • egy munkaállomás egy nagy műhelyben;

  • szerelőállás egy csarnokban;

  • csomagolóhely egy raktárban;

  • pénztár vagy recepció egy nagyobb térben;

  • néhány asztal egy teraszon;

  • kültéri dohányzóhely;

  • részben nyitott munkaterület.

Ilyenkor sok esetben nincs értelme több száz vagy több ezer négyzetméternyi terület teljes levegőmennyiségét komfort-hőmérsékletre fűteni.

A zónafűtés feladata az, hogy a hőt közvetlenül oda juttassuk, ahol emberek tartózkodnak.

Erre különösen alkalmasak az elektromos infra hősugárzók és sötétsugárzók.

 Röviden: mikor jó választás a zónafűtés?

 
Fűtési feladatÉrdemes zónafűtést vizsgálni?Jellemző megoldás
Egyetlen munkahely nagy csarnokbanigenirányított infra
Szerelőállás műhelybenigensötétsugárzó vagy hősugárzó
Teljes, kis lakószoba fűtéseáltalában nem zónafűtési feladathelyiségfűtés
Nagy raktárban csak 2-3 állandó munkahelyigenkülön fűtési zónák
Nyitott terasz egyetlen asztalaigennagy intenzitású infra hősugárzó
Fedett, szélvédett teraszigenhősugárzó vagy sötétsugárzó
Teljes csarnok 15 °C-on tartásanem csak zónafűtéskomplett csarnokfűtés
Kültéri dohányzóhelyigengyors infra hősugárzó

A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy:

„Milyen fűtőtestet vegyek?”

Hanem:

„Az egész épületet kell fűteni, vagy csak azt a helyet, ahol ténylegesen dolgozunk vagy tartózkodunk?”

Zónafűtés és helyiségenkénti fűtési zónák – nem teljesen ugyanaz

A „zónafűtés” kifejezést kétféle értelemben is használják.

Egy lakásban például külön fűtési zóna lehet:

  • nappali;

  • hálószoba;

  • fürdőszoba;

  • dolgozószoba.

Ilyenkor minden helyiségnek saját termosztátja lehet, és külön-külön szabályozzuk a hőmérsékletet.

Ez is fűtési zónák kialakítása.

Ezen az oldalon azonban elsősorban a helyi vagy spot zónafűtéssel foglalkozunk.

Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb, gyakran részben fűtetlen vagy kültéri területen csak egy kisebb használati zónában szeretnénk kellemes hőérzetet létrehozni.

Ebben az esetben az irányított sugárzó fűtés különösen fontos.

Miért alkalmas az infrafűtés zónafűtésre?

A hagyományos légfűtési vagy konvekciós rendszer elsősorban a levegőt melegíti fel.

Egy nagy csarnokban ez problémás lehet.

Ha például egy 500 m²-es, 6 méter magas épületből csak egy 20 m²-es szerelőálláson dolgozik valaki, nem feltétlenül gazdaságos az egész:

3000 m³-es légteret

komfort-hőmérsékletre fűteni azért, hogy azon belül egyetlen dolgozó ne fázzon.

Az infravörös sugárzó fűtésnél más a hőátadás sorrendje.

A sugárzó energia elsősorban az útjába kerülő:

  • embereket;

  • padlót;

  • falakat;

  • gépeket;

  • munkafelületeket

éri el.

Ezek a felületek természetesen később a környező levegőnek is adnak át hőt.

Nem arról van tehát szó, hogy az infra „egyáltalán nem fűti a levegőt”.

A fontos különbség az, hogy nem kell először az egész épület levegőmennyiségét felmelegíteni ahhoz, hogy a kijelölt területen hőérzetet hozzunk létre.

Példa: miért lehet értelme egy munkahelyi zóna fűtésének?

Vegyünk egy:

300 m²-es műhelyt, amelyből a nap nagy részében csak egy körülbelül:

20 m²-es szerelőterületet

használnak.

Két külön feladatunk lehet.

1. Az egész műhely legyen 20 °C

Ez teljes helyiségfűtés.

Ilyenkor az épület teljes hőveszteségét kell meghatározni, és annak megfelelő komplett fűtési rendszert kell kialakítani.

2. A műhely többi része maradhat hűvösebb, de a szerelőhelyen legyen kellemes dolgozni

Ez már tipikus munkahelyi zónafűtés.

Ilyenkor nem a teljes 300 m²-es területre számítjuk ki ugyanazt a komfortfűtési teljesítményt, hanem a ténylegesen használt zónára koncentrálunk.

Ez a zónafűtés egyik legnagyobb előnye.

Példa: miért lehet értelme egy munkahelyi zóna fűtésének?

Vegyünk egy:

300 m²-es műhelyt, amelyből a nap nagy részében csak egy körülbelül:

20 m²-es szerelőterületet

használnak.

Két külön feladatunk lehet.

1. Az egész műhely legyen 20 °C

Ez teljes helyiségfűtés.

Ilyenkor az épület teljes hőveszteségét kell meghatározni, és annak megfelelő komplett fűtési rendszert kell kialakítani.

2. A műhely többi része maradhat hűvösebb, de a szerelőhelyen legyen kellemes dolgozni

Ez már tipikus munkahelyi zónafűtés.

Ilyenkor nem a teljes 300 m²-es területre számítjuk ki ugyanazt a komfortfűtési teljesítményt, hanem a ténylegesen használt zónára koncentrálunk.

Ez a zónafűtés egyik legnagyobb előnye.


Milyen elektromos fűtés alkalmas zónafűtésre?

Háromféle infra fűtési technológiával találkozhatunk leggyakrabban.

1. Infra hősugárzó – amikor gyorsan kell a meleg

A nagy intenzitású infra hősugárzó egyik legfontosabb előnye, hogy bekapcsolás után nagyon gyorsan érezhető a sugárzó hő.

Ezért különösen jó:

  • kültéri teraszra;

  • dohányzóhelyre;

  • rakodási területre;

  • időszakosan használt munkahelyre;

  • szerelőállásra;

  • fedett, de nyitott területre.

A mai karboncsöves vagy más nagy intenzitású infra hősugárzók kis készülékméretből viszonylag nagy teljesítményt tudnak egy meghatározott területre irányítani.

Hátrányuk, hogy működés közben általában valamennyi látható vöröses fényt is kibocsátanak.

Akkor választanánk hősugárzót, ha:

gyors indulás + intenzív helyi hő + időszakos használat

a legfontosabb.

Infra hősugárzókat szeretnék

Ha bekapcsolás után azonnali meleget szeretne.Nem baj, ha a fűtés közben fénykibocsátás is van és időnként cserélni kell a vonalizzót az infra hősugárzóban. (rövidebb élettartam)

2. Infra sötétsugárzó – amikor nem szeretnénk vörös fényt

A sötétsugárzó szintén infravörös sugárzással fűt, de nem izzó fűtőszállal hozza létre a sugárzó hőt.

Nagyobb fém sugárzófelülettel működik, ezért:

  • nincs zavaró vörös fény;

  • csendes;

  • nincs ventilátor;

  • nagyobb felületről sugároz;

  • hosszabb folyamatos üzemre is kellemes megoldás lehet.

Különösen jó választás lehet:

  • műhelyben;

  • csarnokban;

  • szerelőálláson;

  • fedett munkaterületen;

  • félig zárt teraszon;

  • raktárban;

  • olyan munkahelyen, ahol a fénykibocsátás zavaró lenne.

A sötétsugárzó valamivel nyugodtabb karakterű fűtést ad, mint a nagy intenzitású vonalizzós vagy karbon hősugárzó.

Akkor választanánk sötétsugárzót, ha:

hosszabb használat + fénymentes működés + ipari vagy fedett zóna

a cél.

Infra sötétsugárzót szeretnék

Ha zavar a fénykibocsátás a fűtés közben. Nem baj, ha picit lassabban indul el a melegítés. Legyen nagyobb élettartamú a fűtés és esetleg legyen termosztátos vagy wifis távoli elérés!

3. Hagyományos infrapanel – használható zónafűtésre?

Bizonyos körülmények között igen, de teljesen más készülékről beszélünk.

A hagyományos mennyezeti infrapanel:

  • alacsonyabb felületi hőmérsékletű;

  • kevésbé intenzív;

  • nagyobb felületen adja le a hőt.

Ez kellemes lehet:

  • irodában;

  • üzletben;

  • recepción;

  • alacsonyabb belmagasságú zárt munkahelyen.

Egy hideg, nagy belmagasságú ipari csarnok egyetlen kis munkaállomásának intenzív fűtéséhez azonban általában nagyobb intenzitású sötétsugárzó vagy hősugárzó célszerűbb.

Infra hősugárzó vagy sötétsugárzó zónafűtéshez?

SzempontInfra hősugárzóInfra sötétsugárzó
Indulásnagyon gyorslassabb
Hőintenzitásnagyközepes–nagy
Látható fényáltalában vannincs vagy minimális
Nyitott területkiválóinkább védettebb helyre
Kültéri zónakiválófedett, szélvédett helyen jó
Műhelyigenigen
Szerelőállásigenigen
Hosszabb folyamatos üzemhasználhatókülönösen jó
Rövid, alkalmi használatkülönösen jókevésbé előnyös
Komfortintenzívebbnyugodtabb

Egyszerű döntési szabály

Nyitottabb + szelesebb + gyors hő kell → infra hősugárzó.

Fedettebb + hosszabb használat + ne legyen vörös fény → sötétsugárzó.

Teraszfűtés valójában tipikus zónafűtés

Kültéren nem életszerű a teljes környezeti levegő felmelegítése.

Ezért a jó teraszfűtés tulajdonképpen helyi zónafűtés.

Nem a teljes kertet akarjuk felfűteni.

Azt szeretnénk, hogy:

  • az asztalnál ülők;

  • a pult előtt állók;

  • a dohányzóhelyet használók;

  • vagy egy meghatározott ülőzónában tartózkodók

érezzék a sugárzó meleget.

Nyitott terasznál ezért általában intenzív karbon- vagy más infra hősugárzó a jobb kiindulás.

Fedett, szélvédett vagy üvegezett teraszon már sötétsugárzó is nagyon jó választás lehet.

Miért fontos a zónafűtés elhelyezése?

Zónafűtésnél nem elég kiszámítani az összes szükséges wattot.

Legalább ennyire fontos:

  • honnan érkezik a sugárzás;

  • milyen magasra kerül a fűtőtest;

  • milyen szögben áll;

  • mekkora területet lát közvetlenül;

  • vannak-e akadályok;

  • egy vagy több irányból érkezik-e a hő.

Két kisebb fűtőtest néha jobb, mint egy nagy

Tegyük fel, hogy egy munkahely fűtéséhez összesen 3000 W sugárzó teljesítmény szükséges.

Nem biztos, hogy:

1 × 3000 W

adja a legjobb komfortot.

Sok esetben:

2 × 1500 W

két eltérő irányból jobb eredményt adhat.

Miért?

Mert az emberi test egyik oldala nem takarja ki teljesen a másik sugárzási irányt.

Ugyanez igaz egy teraszon ülő társaságra is.

Ha csak az asztal egyik oldaláról érkezik intenzív sugárzás:

  • az egyik embernek túl meleg lehet;

  • a másik pedig részben sugárzási árnyékba kerülhet.

Zónafűtésnél ezért lehetőség szerint több irányból érdemes kialakítani a sugárzást.

Mennyi teljesítmény kell elektromos zónafűtéshez?

A zónafűtést nem ugyanúgy méretezzük, mint egy teljes épület főfűtését.

Teljes fűtésnél elsősorban az épület hőveszteségét kell fedeznünk.

Zónafűtésnél viszont egy hidegebb környezeten belül szeretnénk helyileg megfelelő sugárzó komfortot kialakítani.

Emiatt a ténylegesen fűtött kis területre vetített teljesítmény sokkal magasabb lehet.

Beltéri, huzatmentes munkahelyi zónánál például 150–600 W/m² körüli irányadó teljesítménnyel is találkozhatunk, attól függően, mekkora komfortkülönbséget szeretnénk létrehozni.

Huzatos:

  • műhelyben;

  • rakodótérben;

  • nyitott kapu mellett

ennél is nagyobb teljesítményre lehet szükség.

Kültéren pedig a:

  • szél;

  • külső hőmérséklet;

  • fűtőtest és emberek közötti távolság;

  • szerelési magasság;

  • sugárzás iránya

rendkívül nagy hatással van a végeredményre.

Ezért egyetlen univerzális:

„X watt elegendő Y négyzetméterre”

képlet zónafűtéshez nem ad megbízható eredményt.

A részletes számításhoz használja infrafűtés méretezési segítségünket.

A zónafűtés csak akkor fogyaszt, amikor használjuk?

Elektromos sugárzó fűtésnél a fogyasztás egyszerűen számítható.

Például egy:

2000 W = 2 kW

teljesítményű fűtőtest egy órán keresztül maximális teljesítményen működve:

2 kWh villamos energiát használ fel.

Ha ugyanaz a készülék csak napi két órát működik:

2 kW × 2 óra = 4 kWh/nap.

A zónafűtés gazdasági előnye ezért nem abból származik, hogy egy elektromos hősugárzó „több energiát termel, mint amennyit fogyaszt”.

A megtakarítás lehetősége abból adódik, hogy:

nem feltétlenül kell az egész épületet ugyanarra a komfort-hőmérsékletre fűteni, és a helyi fűtést csak akkor működtetjük, amikor a zónát ténylegesen használják.

Ez különösen fontos:

  • nagy műhelyben;

  • raktárban;

  • ritkán használt munkaponton;

  • teraszon;

  • kültéri dohányzóhelyen.

Jelenlétérzékelés és zónafűtés

A zónafűtés egyik legérdekesebb vezérlési lehetősége a jelenlétérzékelés.

Gondoljunk például egy:

  • dohányzóhelyre;

  • ritkán használt rakodópontra;

  • teraszasztalra;

  • alkalmi munkaterületre.

Nincs értelme folyamatosan maximális teljesítménnyel fűteni, ha senki nincs a zónában.

A korszerű infra hősugárzók között ezért már találhatunk:

  • teljesítményszabályozást;

  • időzítést;

  • WiFi-vezérlést;

  • jelenlét- vagy mozgásérzékelést.

Ezek zónafűtésnél nem pusztán kényelmi funkciók.

Segíthetnek abban, hogy a helyi fűtés valóban csak a szükséges időben működjön.

Műhelyfűtés zónafűtéssel

Egy műhelyben először azt kell eldönteni:

az egész műhelyben szükség van ugyanarra a hőmérsékletre?

Ha igen, komplett műhelyfűtést kell tervezni.

Ha azonban:

  • csak két szerelőállás aktív;

  • a raktárrészben nem dolgozik senki;

  • nagy és gyakran nyíló kapuk vannak;

  • csak bizonyos napszakokban dolgoznak egy adott területen,

akkor érdemes külön munkahelyi fűtési zónákat kialakítani.

A két megoldás akár kombinálható is:

alacsonyabb alaphőmérséklet a teljes épületben + intenzívebb sugárzó zónafűtés a munkahelyeken.

Csarnokfűtés vagy zónafűtés?

Egy nagy csarnokban három alapvető stratégia lehetséges.

1. Teljes csarnokfűtés

Az egész épületben közel azonos hőmérsékletet szeretnénk.

2. Temperálás + zónafűtés

A teljes csarnokot alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk, a munkaterületeken pedig külön sugárzó fűtéssel növeljük a komfortot.

3. Csak zónafűtés

A csarnok jelentős részének nem szükséges magasabb hőmérséklet, ezért csak a tényleges munkaállomásokat fűtjük.

Hogy melyik a legjobb, azt többek között:

  • az épület hőszigetelése;

  • belmagassága;

  • használati idő;

  • kapunyitások;

  • munkaterületek elhelyezkedése;

  • szükséges alaphőmérséklet

határozza meg.

Mikor nem jó megoldás a zónafűtés?

A zónafűtés nem csodaszer.

Nem ez a helyes megoldás például akkor, ha:

  • az egész helyiséget folyamatosan komfort-hőmérsékleten kell tartani;

  • az épületben mindenhol dolgoznak;

  • technológiai okból meghatározott léghőmérséklet szükséges;

  • fagyvédelemhez az egész épületet temperálni kell;

  • a sugárzó fűtés útját folyamatosan nagy tárgyak takarják.

Ilyenkor teljes helyiség- vagy épületfűtést érdemes tervezni, amely természetesen lehet szintén infra alapú.

Melyik zónafűtést válasszam?

A legegyszerűbb választási szabály:

Nyitott terasz, dohányzóhely

Nagy intenzitású infra hősugárzó.

Gyors indulás és erős közvetlen hőérzet.

Fedett, szélvédettebb terasz

Infra hősugárzó vagy sötétsugárzó.

A használati idő és a kívánt fényhatás alapján döntsünk.

Munkaállomás nagy műhelyben

Sötétsugárzó vagy irányított nagy intenzitású infra.

A belmagasság és a munkavégzés jellege dönt.

Szerelőállás

Sötétsugárzó vagy hősugárzó több irányból.

Nagy raktár néhány állandó munkahelye

Külön szabályozható sugárzó zónák.

Alacsony belmagasságú iroda vagy recepció

Mérsékeltebb intenzitású mennyezeti infrapanel is megfelelő lehet.


Elektromos zónafűtés tervezése – előbb a feladat, utána a készülék

Zónafűtésnél különösen rossz módszer először kiválasztani egy tetszőleges 2000 vagy 3000 W-os készüléket, majd utólag megpróbálni eldönteni, hogy az elegendő lesz-e.

A helyes sorrend:

1. Mit szeretnénk fűteni?

2. Mekkora a ténylegesen használt zóna?

3. Beltér vagy kültér?

4. Milyen hideg környezetben kell komfortot létrehozni?

5. Van huzat vagy szél?

6. Mekkora a szerelési magasság?

7. Honnan lehet a sugárzást a munkaterületre irányítani?

8. Mennyi ideig használjuk naponta a zónát?

9. Fontos-e a fénymentes működés?

10. Csak ezután választunk készüléket és teljesítményt.

Ez adja a jól működő zónafűtési rendszer alapját.


Elektromos fűtési megoldások 2011 óta

A Fűtés 1×1 célja nem egyetlen elektromos fűtési technológia minden helyzetre történő ajánlása.

A különböző fűtési feladatokhoz más megoldás lehet megfelelő.

A Pelle és Pelle Kft. elektromos fűtési üzletága 2011 óta foglalkozik többek között:

  • elektromos fűtőtestekkel;

  • infrapanelekkel;

  • padlófűtéssel;

  • műhely- és csarnokfűtéssel;

  • sötétsugárzókkal;

  • kültéri hősugárzókkal;

  • ipari és munkahelyi zónafűtéssel.

Zónafűtési rendszer esetén különösen fontos a méretezés és a fűtőtestek megfelelő elhelyezése.

Részletes méretezési segítség: Infrafűtés méretezés, főfűtés és zónafűtés

Aktuális termékek és árak: Infra sötétsugárzók / Infra hősugárzók

Gyakran ismételt kérdések az elektromos zónafűtésről

Mi az a zónafűtés?

Helyi zónafűtésnél egy nagyobb épületen vagy területen belül csak a ténylegesen használt kisebb részt fűtjük intenzíven. Ilyen lehet például egy munkaállomás egy csarnokban vagy egy asztalcsoport egy kültéri teraszon.

Miért jó az infra zónafűtéshez?

Az infra sugárzó energia közvetlenül a kijelölt használati terület, az emberek és a felületek felé irányítható. Így helyi hőérzet hozható létre anélkül, hogy először a teljes nagy légteret komfort-hőmérsékletre kellene felfűteni.

Zónafűtéshez hősugárzó vagy sötétsugárzó jobb?

Nyitott, időszakosan használt területen általában a gyors és intenzív infra hősugárzó előnyösebb. Fedett műhelyben, csarnokban vagy hosszabb használatnál a fénymentesen működő sötétsugárzó lehet jobb választás.

Mennyi teljesítmény kell zónafűtéshez?

Nem létezik minden helyzetre érvényes W/m² érték. Beltérben a kívánt hőérzettől, huzattól és környezeti hőmérséklettől függően akár 150–600 W/m² vagy még nagyobb fajlagos teljesítmény is szükséges lehet a ténylegesen fűtött kis zónában. Kültéren a szél miatt ennél magasabb érték is indokolt lehet.

Jó zónafűtés műhelybe?

Igen. Különösen előnyös, ha egy nagyobb műhelyből csak néhány szerelő- vagy munkaállomáson van szükség magasabb hőkomfortra.

Lehet egy nagy csarnokban csak a dolgozókat fűteni?

Bizonyos felhasználásnál igen. A tényleges munkaterületekre irányított sugárzó fűtéssel külön helyi komfortzónák alakíthatók ki. Ha azonban technológiai vagy fagyvédelmi okból a teljes épületnek meghatározott hőmérsékleten kell lennie, teljes csarnokfűtésre is szükség van.

Jó az elektromos zónafűtés teraszra?

Igen. A teraszfűtés tipikus zónafűtési feladat, mert nem a kültéri levegőt szeretnénk felmelegíteni, hanem az asztalnál vagy más kijelölt részen tartózkodó emberek számára szeretnénk megfelelő hőérzetet kialakítani.

Egy nagy vagy több kisebb hősugárzó jobb?

Sok zónafűtési feladatnál több megfelelően elhelyezett kisebb készülék jobb komfortot adhat, mint egyetlen nagy teljesítményű fűtőtest, mert több irányból érkezik a sugárzó hő és kisebbek lehetnek a sugárzási árnyékok.

Zónafűtésnél kell termosztát?

Zárt helyiségben a termosztátos vagy központi szabályozás hasznos lehet. Nyitott területen sokszor fontosabb a teljesítményszabályozás, időzítés vagy jelenlétérzékelés, mert a klasszikus léghőmérséklet-alapú termosztát kültéren kevésbé alkalmas a komfort megítélésére.

Mennyit fogyaszt egy 2000 W-os zónafűtés?

Egy 2000 W, azaz 2 kW teljesítményű elektromos hősugárzó egy teljes órányi maximális működés alatt 2 kWh villamos energiát használ. A tényleges napi fogyasztás a teljesítmény és a működési idő szorzatából számítható.