Az elektromos főfűtés azt jelenti, hogy az elektromos fűtési rendszer önállóan képes az épület vagy helyiség teljes hőigényét biztosítani – más fűtési rendszer segítsége nélkül.
Nem attól lesz egy elektromos fűtőtest főfűtés, hogy a gyártó ezt ráírja.
És nem attól, hogy padlófűtés, fűtőpanel vagy infrapanel.
Főfűtésről akkor beszélünk, ha a rendszer a leghidegebb tervezési időszakban is képes pótolni az épület hőveszteségét és megtartani a kívánt szobahőmérsékletet.
Ezért az elektromos főfűtés kiválasztásának első kérdése nem az, hogy:
„Fűtőpanel vagy padlófűtés?”
Hanem:
„Mekkora fűtési teljesítményre van szüksége az épületnek?”
Csak ezután érdemes kiválasztani, milyen módon szeretnénk ezt a teljesítményt leadni.
Röviden: melyik elektromos főfűtést válasszam?
| Helyzet | Elsősorban ezt vizsgálnánk |
|---|---|
| Új építés, új padlószerkezet | elektromos padlófűtés fűtőkábellel |
| Felújítás, új csempe | vékony elektromos fűtőszőnyeg |
| Laminált padló alatti fűtés | alumínium fűtőszőnyeg |
| Egyszerű utólagos főfűtés | termosztátos fali fűtőpanel |
| Nincs szabad falfelület | mennyezeti infrapanel |
| Nagyobb sugárzó komfortot szeretnénk | infra + konvekciós fűtőpanel |
| Minden szobát külön szeretnénk szabályozni | fűtőpanel vagy helyiségenkénti elektromos padlófűtés |
| A legkisebb beruházás fontos | fali elektromos fűtőtest |
| Nincs kazán, gáz vagy vízkör | direkt elektromos rendszer különösen egyszerű lehet |
| A legalacsonyabb elektromos üzemeltetési költség az elsődleges | hőszivattyút is érdemes összehasonlítani |
Az utolsó sor fontos.
A direkt elektromos fűtés és a hőszivattyús fűtés egyaránt elektromos energiát használ, de nem ugyanúgy működik.
Ezen az oldalon elsősorban a közvetlen elektromos rendszerekkel foglalkozunk:
fűtőpanel;
elektromos konvektor;
infrapanel;
elektromos padlófűtés.
Ha viszont kizárólag az elektromos fogyasztás minimalizálása az elsődleges szempont, megfelelő épületnél a hőszivattyús fűtést is érdemes külön megvizsgálni.
Mit jelent pontosan a főfűtés?
A főfűtés feladata:
az épület teljes pillanatnyi hőveszteségének pótlása.
Tegyük fel, hogy egy szoba egy hideg téli napon:
1800 W
hőt veszít folyamatosan a:
falakon;
ablakokon;
födémen;
padlón;
légcserén
keresztül.
Ahhoz, hogy a szobában stabil maradjon a kívánt hőmérséklet, legalább ekkora fűtési teljesítményt kell tudnunk biztosítani.
Egy megfelelően kiválasztott:
2000 W-os elektromos fűtőtest
erre alkalmas lehet.
Egy:
1000 W-os
viszont hiába nagyon jó minőségű, egyszerűen nem rendelkezik elegendő teljesítménnyel.
Ezért főfűtésnél:
először méretezünk, és csak utána választunk készüléket.
Főfűtés, kiegészítő fűtés, temperálás vagy zónafűtés?
A Fűtés 1×1 rendszerében érdemes ezeket világosan elkülöníteni.
Főfűtés
A rendszer önállóan biztosítja a kívánt szobahőmérsékletet.
Kiegészítő fűtés
Egy meglévő rendszer mellett további hőteljesítményt biztosítunk.
Például a radiátor 19 °C-ig fűti a szobát, az elektromos panel pedig 22 °C-ra emeli.
Temperáló fűtés
Nem teljes komfort-hőmérséklet a cél, hanem egy minimumérték megtartása.
Például egy nyaraló:
10 °C-on tartása.
Padlófűtésnél temperálásnak nevezzük azt is, amikor csak a padló kellemes hőmérsékletét tartjuk, miközben egy másik rendszer szabályozza a szoba levegőjét.
Zónafűtés
Nem az egész épületet akarjuk kifűteni, hanem egy nagyobb téren belül egy kisebb használati zónában szeretnénk megfelelő hőérzetet létrehozni.
Például egy szerelőálláson egy nagy csarnokon belül.
A főfűtés tehát az egyetlen ezek közül, amelynek önállóan fedeznie kell az egész fűtött helyiség vagy épület hőigényét.
Alkalmas az elektromos fűtés főfűtésre?
Igen.
A kérdés nem az, hogy az elektromos fűtés képes-e erre.
Hanem az, hogy:
megfelelően van-e méretezve;
elegendő-e a rendelkezésre álló elektromos teljesítmény;
milyen az épület hőigénye;
és gazdaságos-e az adott épületben a tervezett használat.
Egy korszerű, jól hőszigetelt ház teljesen más feladat, mint egy:
szigeteletlen régi családi ház;
nagy belmagasságú polgári lakás;
rossz nyílászárókkal rendelkező épület.
Műszakilag mindegyiket ki lehet fűteni villamos energiával.
Gazdaságilag azonban már nagyon nem mindegy, mekkora hőigényt kell egész télen fedeznünk.
Az elektromos főfűtés méretezése
A jó méretezéshez nem elegendő kizárólag azt tudni, hogy:
„a szoba 20 m²”.
A hőigényt befolyásolja:
a falak hőszigetelése;
az ablakok minősége és mérete;
a külső falak száma;
a belmagasság;
a födém;
a padló;
az épület fekvése;
a légcsere;
a kívánt belső hőmérséklet;
a helyi méretezési külső hőmérséklet.
Két azonos, 20 m²-es szoba hőigénye ezért teljesen eltérhet.
Az egyiknek elegendő lehet például:
1000–1200 W,
míg egy másiknak:
2000 W vagy még több
fűtési teljesítményre lehet szüksége.
Ezért a négyzetméterenkénti egyszerű becslések csak tájékozódásra alkalmasak.
Főfűtés végleges kialakításánál hőveszteségből érdemes kiindulni.
W és kWh – nem ugyanaz
Elektromos fűtésnél ezt a két fogalmat nagyon gyakran összekeverik.
W vagy kW = teljesítmény
Megmutatja, hogy a fűtés adott pillanatban mennyi energiát képes leadni.
Például:
2000 W = 2 kW.
kWh = elfogyasztott energia
Ha egy 2 kW-os fűtőtest egy teljes órán át maximális teljesítményen működik:
2 kWh villamos energiát fogyaszt.
De ebből nem következik, hogy egy 2000 W-os fűtőpanel:
minden órában 2 kWh-t fogyaszt egész télen.
Amikor a szoba eléri a kívánt hőmérsékletet, a termosztát kikapcsolja a fűtést.
A tényleges fogyasztást ezért elsősorban az határozza meg:
mennyi hőt veszít az épület.
Egy 2000 W-os vagy egy 2500 W-os fűtőtest fogyaszt kevesebbet?
Ha ugyanazt a helyiséget ugyanazon a hőmérsékleten tartjuk, önmagában a nagyobb névleges teljesítmény nem jelenti azt, hogy a készülék több energiát fog elfogyasztani.
Egy nagyobb készülék:
gyorsabban tudja pótolni a hőveszteséget;
hamarabb eléri a termosztát beállított értékét;
majd kikapcsol.
Egy túl kicsi készülék viszont akár folyamatosan működhet úgy, hogy közben a kívánt szobahőmérsékletet sem éri el.
Főfűtésnél ezért a túl kicsi teljesítmény nagyobb probléma, mint a következő gyári méretre történő ésszerű felfelé kerekítés.
Minden direkt elektromos fűtés közel 100%-os?
A helyiségben működő közvetlen elektromos ellenállásfűtések az elfogyasztott villamos energiát gyakorlatilag teljes egészében hővé alakítják az épületen belül.
Ez igaz többek között:
konvektorra;
fűtőpanelre;
infrapanelre;
elektromos padlófűtésre.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindegyik rendszer ugyanazt a komfortot, hőeloszlást vagy tényleges éves fogyasztást fogja adni minden épületben.
Különbséget okozhat:
a hőleadás módja;
a szabályozás pontossága;
a helyiségenkénti zónázás;
a beállított hőmérséklet;
a sugárzó hő aránya;
a hőtároló tömeg;
a használati idő.
De nem érdemes olyan általános állítással választani, hogy:
„ez a 2000 W-os elektromos fűtés feleannyit fogyaszt, mint a másik 2000 W-os elektromos fűtés.”
A legnagyobb fogyasztási tényező továbbra is maga az épület hővesztesége.
1. Elektromos padlófűtés főfűtésként
Ha új építésről vagy teljes padlófelújításról van szó, az elektromos padlófűtés nagyon komfortos főfűtési rendszer lehet.
Előnye:
nem foglal falfelületet;
nagy felületen, alacsony hőmérsékleten ad le hőt;
helyiségenként külön szabályozható;
nincs radiátor;
nincs kazán;
nincs vízkör;
teljesen csendes;
egyenletes hőérzetet biztosít.
Új építésnél
Ha még nem készült el az aljzatbeton, általában elektromos fűtőkábelt érdemes vizsgálni.
A kábel az aljzatbetonba kerülhet, így a beton nagy hőtároló tömege is kihasználható.
Kész aljzatnál, csempe alatt
Vékony elektromos fűtőszőnyeg használható közvetlenül a burkolat közelében.
Laminált padló alatt
Szárazon telepíthető alumínium fűtőszőnyeg lehet megfelelő.
Padlófűtésnél főfűtésre a fűthető felület számít
Ez nagyon fontos.
Tegyük fel, hogy egy:
20 m²-es szobának 1800 W
fűtési teljesítményre van szüksége.
De a:
konyhabútor;
beépített szekrény;
egyéb fix berendezések
miatt csak:
12 m²
padló fűthető.
100 W/m²-es rendszerből:
1200 W
építhető be.
Ez nem elegendő az 1800 W-os hőigényhez.
150 W/m² esetén:
1800 W
építhető be ugyanarra a 12 m²-re.
Ezért padlófűtés főfűtésre történő méretezésénél nemcsak a helyiség teljes alapterületét, hanem:
a ténylegesen fűthető padlófelületet is meg kell határozni.
2. Elektromos fűtőpanel főfűtésre
Meglévő lakás vagy ház utólagos elektromos főfűtésénél sokszor a fali fűtőpanel a legegyszerűbb megoldás.
Nincs szükség:
padlóbontásra;
vízvezeték-szerelésre;
kazánra;
kéményre;
központi gépészetre.
Minden helyiség saját fűtőtestet és saját szabályozást kaphat.
Ez különösen jó lehet:
lakásfelújításnál;
kisebb háznál;
nyaralónál;
irodánál;
különálló helyiségeknél;
olyan épületnél, ahol nincs kiépített gáz- vagy vizes fűtési rendszer.
Konvektor vagy infra fűtőpanel?
A fali készülékek között is több hőleadási mód létezik.
Elektromos konvektor
Elsősorban természetes légáramlással adja le a hőt.
Egyszerű, kiszámítható és kedvező beruházású megoldás.
Infra + konvekciós fűtőpanel
A természetes légáramlás mellett nagyobb arányú sugárzó hőt is biztosít.
Erre példa az Atlantic Solius jellegű rendszer.
A sugárzó hő sokak számára kellemesebb hőérzetet adhat.
A választást azonban ne olyan ígéret alapján döntsük el, hogy egyik készülék „csodálatos módon” sokkal több hőt termel ugyanannyi villamos energiából.
A különbség elsősorban:
hőérzet;
hőeloszlás;
elhelyezés;
szabályozás;
készülékár;
forma
területén jelentkezik.
3. Mennyezeti infrapanel főfűtésként
Ha nem szeretnénk fűtőtestet a falon és padlófűtést sem tudunk vagy akarunk kialakítani, a mennyezeti infrapanel-rendszer is lehet teljes értékű főfűtés.
A mennyezeti elhelyezés előnye:
nem vesz el helyet a bútoroktól;
nagy szabad sugárzási terület áll rendelkezésre;
több panellel egyenletesen lefedhető a helyiség.
Főfűtésnél általában nem egyetlen nagy panelből indulunk ki.
A szükséges teljesítményt több megfelelően elhelyezett panel között oszthatjuk el.
Ehhez külön helyiségtermosztát tartozhat.
Ez tehát inkább:
fűtési rendszer,
mint egyetlen, falra felszerelt készülék.
Padlófűtés, infrapanel vagy fűtőpanel – melyik fogyaszt kevesebbet?
Erre nincs minden épületre érvényes győztes.
Azonos épület, azonos belső hőmérséklet és megfelelő szabályozás mellett mindhárom közvetlen elektromos rendszernek ugyanazt az épületből távozó hőmennyiséget kell hosszú távon pótolnia.
A különbséget elsősorban az okozza, hogy:
milyen hőmérsékleten érezzük magunkat komfortosan;
mennyire pontos a szabályozás;
külön fűthetők-e a helyiségek;
mennyi hőt tárol a padlószerkezet;
mikor és hogyan használjuk az épületet.
Padlófűtés
Kiemelkedő komfort, nagy felület és egyenletes hőeloszlás.
Mennyezeti infrapanel
Nagy sugárzó hőarány és szabad falfelület.
Fali fűtőpanel
Alacsonyabb beruházás, egyszerű telepítés és nagyon jó helyiségenkénti szabályozhatóság.
Nem feltétlenül azt kell keresni, melyik „fogyaszt a legkevesebbet”, hanem azt, melyik illik legjobban az épülethez és a használati szokásokhoz.
Kombinálhatjuk is az elektromos főfűtéseket
Nem kötelező az egész házban ugyanazt a technológiát használni.
Sőt, sokszor éppen a kombinált rendszer a legjobb.
Például:
Nappali
Elektromos padlófűtés.
Hálószobák
Fali fűtőpanelek.
Fürdőszoba
Elektromos padlófűtés + törölközőszárító.
Olyan helyiség, ahol nincs szabad fal
Mennyezeti infrapanel.
Minden helyiség saját termosztátot kaphat.
A teljes rendszer ettől még ugyanúgy:
elektromos főfűtés.
A helyiségenkénti szabályozás az elektromos fűtés egyik legnagyobb előnye
Központi rendszer esetén gyakori, hogy egyetlen termosztát jelentős részben meghatározza az egész ház működését.
Direkt elektromos főfűtésnél minden szoba önálló fűtési zóna lehet.
Például:
nappali: 21,5 °C;
hálószoba: 19 °C;
fürdőszoba: 23 °C reggel és este;
vendégszoba: 16 °C, amikor nincs használatban.
Ez nemcsak kényelmi funkció.
A legolcsóbb energia az, amit nem használunk fel.
Ha egy használaton kívüli helyiséget nem tartunk fölöslegesen ugyanazon a hőmérsékleten, mint a nappalit, csökkenthetjük az épület összes hőveszteségét.
Programozható vagy WiFi termosztát?
Főfűtésnél a jó szabályozás legalább olyan fontos, mint maga a fűtőtest.
Hasznos lehet:
napi program;
heti program;
távolléti hőmérséklet;
fagyvédelem;
ablaknyitás-érzékelés;
WiFi;
távoli vezérlés.
A WiFi azonban önmagában nem csökkenti a fűtőtest fogyasztását.
A megtakarítás abból származhat, hogy segítségével pontosabban igazítjuk a fűtést a tényleges használathoz.
Elég lesz a meglévő villamos hálózat?
Elektromos főfűtés kialakítása előtt ezt mindenképpen ellenőrizni kell.
Egy teljes ház fűtési teljesítménye könnyen több kilowatt lehet.
Ehhez hozzáadódik:
villanybojler;
sütő;
főzőlap;
mosógép;
szárítógép;
klíma;
elektromos autó;
egyéb nagy fogyasztók.
Ezért ellenőrizni kell többek között:
a rendelkezésre álló csatlakozási teljesítményt;
a fázisok számát és terhelését;
a vezetékek keresztmetszetét;
a kismegszakítókat;
az egyes fűtési áramköröket;
az érintésvédelmet.
A fűtési rendszer megvásárlása előtt érdemes villanyszerelővel ellenőriztetni a hálózatot.
Egy megfelelően megtervezett elektromos főfűtés nem abból áll, hogy tíz nagy teljesítményű készüléket egyszerűen bedugunk a meglévő konnektorokba.
Mennyi áramot fogyaszt az elektromos főfűtés?
Ezt nem lehet hitelesen pusztán a ház négyzetméteréből meghatározni.
A fogyasztást elsősorban:
az épület éves hőigénye;
az időjárás;
a beállított hőmérséklet;
a helyiségek használata;
a szellőztetés;
a szabályozás
határozza meg.
Egy nagyon jól hőszigetelt új épület és egy azonos méretű régi ház elektromos fűtésszámlája között többszörös különbség is lehet.
Ezért ha valaki azt kérdezi:
„Mennyit fogyaszt egy 100 m²-es ház elektromos fűtése?”
a korrekt válasz:
először az épület energiaigényét kell megismernünk.
Elektromos főfűtés és a jelenlegi villamosenergia-árak
Direkt elektromos főfűtésnél az éves fogyasztás miatt az áramtarifát is figyelembe kell venni.
A jelenlegi lakossági rendszerben az általános mérési ponton évi 2523 kWh villamos energia jár kedvezményes áron, az ezt meghaladó A1 fogyasztás pedig jelenleg 70,104 Ft/kWh lakossági piaci áron kerül elszámolásra.
Egy teljes épület direkt elektromos főfűtése könnyen jelentős éves villamosenergia-fogyasztást jelenthet.
Ezért főfűtés választásakor az egyszerű beruházási költség mellett mindig vizsgálni kell:
a várható éves energiafelhasználást is.
Használható H tarifa elektromos fűtőpanelhez vagy fűtőszőnyeghez?
Általános direkt elektromos:
fűtőpanel;
infrapanel;
konvektor;
hagyományos elektromos fűtőkábel;
fűtőszőnyeg
nem azért válik H tarifára jogosulttá, mert elektromos fűtés.
A jelenlegi H tarifa megfelelő hőszivattyús vagy más megújuló energiát hasznosító berendezésekhez kapcsolódik, és a kedvezményes fűtési időszaka október 15. és április 15. között van.
Ezért direkt elektromos főfűtés költségét nem szabad automatikusan H tarifával kiszámolni.
Mi a helyzet a vezérelt B tarifával?
A vezérelt B alap tarifa külön mért, fixen bekötött, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, jellemzően hőtárolós berendezésekhez használható.
Az MVM tájékoztatása szerint ezen a tarifán naponta összesen 8 óra rendelkezésre állási idő biztosított, nem folyamatosan.
Ez például megfelelően tervezett hőtárolós fűtési rendszer esetén lehet érdekes.
Egy egyszerű, folyamatosan termosztáttal vezérelt fali fűtőpanel-rendszert azonban nem célszerű automatikusan erre alapozni.
Elektromos főfűtés napelemmel
A saját villamosenergia-termelés természetesen csökkentheti a hálózatból vásárolt energia mennyiségét.
Viszont fontos egy alapvető időbeli különbség:
a legtöbb fűtési energiára télen van szükség, amikor a napelemes termelés kisebb.
Ezért egy elektromos főfűtést nem célszerű pusztán úgy méretezni, hogy:
„éves szinten a napelem ennyi kWh-t termel.”
Figyelembe kell venni:
a termelés időbeli eloszlását;
az aktuális elszámolási rendszert;
a saját fogyasztást;
esetleges energiatárolást;
a téli hálózati vételezést.
Mikor különösen jó választás a direkt elektromos főfűtés?
Jól hőszigetelt, kis hőigényű épületben
Minél kisebb az éves fűtési energiaigény, annál kisebb súllyal jelenik meg a villamos energia egységára, miközben kihasználhatjuk az alacsony rendszerberuházást.
Kisebb lakásban
Nincs kazán, gépház, csőhálózat és központi rendszer.
Felújításnál
Ha a gáz vagy vizes központi fűtés kiépítése komoly bontással járna.
Helyiségenként nagyon eltérő használatnál
Az egyes szobák teljesen külön szabályozhatók.
Nyaralóban
Egyszerű temperálás, WiFi-s távvezérlés és gyors helyiségenkénti szabályozás alakítható ki.
Olyan épületben, ahol fontos a minimális karbantartás
Nincs:
kazán;
égő;
keringetőszivattyú;
víznyomás;
fagyveszélyes fűtési víz;
éves kazánkarbantartás.
Mikor gondoljuk át alaposan a direkt elektromos főfűtést?
Nagy és rosszul szigetelt családi háznál
A magas éves hőigény magas villamosenergia-fogyasztást is jelent.
Ha kevés a rendelkezésre álló villamos teljesítmény
A hálózatbővítés költségét is hozzá kell számolni a beruházáshoz.
Ha kizárólag a legalacsonyabb üzemeltetési költség a cél
Ilyenkor hőszivattyús megoldással is érdemes összehasonlítást készíteni.
Ha az egész épületet folyamatosan azonos magas hőmérsékleten használjuk
Ilyenkor kevésbé tudjuk kihasználni a direkt elektromos rendszer egyik nagy előnyét, a nagyon egyszerű helyiségenkénti szabályozást.
Elektromos főfűtés vagy hőszivattyú?
Mindkettő elektromos energiát használ, de másképpen.
A direkt elektromos fűtés:
1 kWh villamos energiából nagyjából 1 kWh hőt állít elő az épületben.
A hőszivattyú ezzel szemben nem egyszerűen hővé alakítja az elektromos energiát, hanem környezeti hőt is szállít az épületbe.
Ezért megfelelő körülmények között 1 kWh villamos energiával több kWh hőt képes az épületbe juttatni.
Cserébe:
nagyobb a beruházási költség;
összetettebb a rendszer;
karbantartást igényel;
kültéri egységre lehet szükség;
zaj és elhelyezés is szempont lehet.
A direkt elektromos fűtés erőssége ezzel szemben:
egyszerűség;
alacsonyabb beruházás;
minimális karbantartás;
helyiségenkénti szabályozás.
Ezért nincs univerzális győztes.
Új építésnél mit választanánk?
Ha új ház épül, először az épület számított hőigényét néznénk meg.
Ezután összehasonlítanánk:
elektromos padlófűtés;
fali elektromos fűtőpanelek;
mennyezeti infrapanelek;
hőszivattyús rendszer
beruházását és várható üzemeltetését.
Ha direkt elektromos fűtés mellett döntünk és a padlószerkezet még építés alatt áll, a fűtőkábeles padlófűtés különösen jó lehetőség, mert ilyenkor a rendszer beépítése egyszerűen betervezhető.
Felújításnál mit választanánk?
Ha meglévő lakást vagy házat szeretnénk egyszerűen elektromos főfűtésre átállítani, általában a fali fűtőpanel a legkisebb beavatkozást igénylő megoldás.
Ha burkolatcsere is történik:
csempe alá fűtőszőnyeg;
laminált padló alá alumínium fűtőszőnyeg
is kialakítható.
Ha pedig nincs megfelelő szabad fal:
mennyezeti infrapanel-rendszer
lehet érdekes.
Elektromos főfűtés – egyszerű választási útmutató
Most épül az aljzat?
→ Elektromos fűtőkábel az aljzatbetonba.
Kész az aljzat és új csempe kerül rá?
→ Elektromos fűtőszőnyeg.
Laminált padló kerül rá?
→ Alumínium fűtőszőnyeg.
Nem szeretnék padlót bontani?
→ Fali elektromos fűtőpanel.
Nincs szabad falfelület?
→ Mennyezeti infrapanel.
Nagyobb sugárzó komfortot szeretnék, de egyszerű fali készülékkel?
→ Infra + konvekciós fűtőpanel.
A lehető legkisebb elektromos fogyasztás az elsődleges?
→ Hőszivattyús megoldást is érdemes összehasonlítani.
Mit kell eldönteni elektromos főfűtés tervezése előtt?
A helyes sorrend:
1. Mekkora az épület hővesztesége?
2. Mekkora teljesítmény kell helyiségenként?
3. Mekkora villamos teljesítmény áll rendelkezésre?
4. Új építés vagy felújítás?
5. Milyen lesz a padlóburkolat?
6. Van szabad hely fali fűtőtestnek?
7. Mekkora beruházási költséget vállalunk?
8. Mennyire fontos a helyiségenkénti vezérlés?
9. Mekkora éves fogyasztás várható?
10. Direkt elektromos vagy hőszivattyús rendszer illik jobban az épülethez?
Csak ezután érdemes konkrét fűtőpanelt, infrapanelt vagy fűtőszőnyeget választani.
Elektromos fűtések 2011 óta
A Pelle és Pelle Kft. elektromos fűtési üzletága 2011 óta foglalkozik elektromos fűtési rendszerekkel, azok méretezésével és forgalmazásával.
A Fűtés 1×1-en nem egyetlen fűtési technológiát szeretnénk minden épületre ráerőltetni.
Először azt határozzuk meg:
mi a fűtési cél?
főfűtés;
kiegészítő fűtés;
temperálás;
padlókomfort;
zónafűtés.
Ha főfűtésre van szükség, következik:
mekkora a hőigény, és melyik elektromos rendszer tudja azt a legcélszerűbben biztosítani?
Ezután lehet eldönteni, hogy:
padlófűtés;
fűtőpanel;
infrapanel;
vagy ezek kombinációja
lesz az adott épület számára a legjobb megoldás.
Szaküzleteink: Nyíregyháza és Eger.
Ajánlatkérés, szaktanács: ajanlat(kukac)futesprofi.hu
+3630 995 2238 és +3630 629 6883
Gyakran ismételt kérdések az elektromos főfűtésről
Lehet az elektromos fűtés egy ház egyetlen főfűtése?
Igen. Ha a beépített fűtési teljesítmény a leghidegebb tervezési időben is képes fedezni az épület hőveszteségét, az elektromos rendszer önálló főfűtésként használható.
Honnan tudom, mekkora elektromos fűtés kell?
A szükséges teljesítményt az épület vagy helyiség hővesztesége alapján kell meghatározni. A négyzetméter önmagában nem elegendő: számít a hőszigetelés, az ablakok, a külső falak, a födém, a padló és a belmagasság is.
Melyik a legjobb elektromos főfűtés?
Nincs minden épületre egyetlen legjobb rendszer. Új építésnél gyakran padlófűtés, egyszerű felújításnál fali fűtőpanel, szabad falfelület hiányában pedig mennyezeti infrapanel lehet célszerű.
Fűtőpanel vagy padlófűtés fogyaszt kevesebbet?
Azonos épület és belső hőmérséklet mellett mindkét direkt elektromos rendszernek ugyanazt az épületből távozó hőmennyiséget kell hosszú távon pótolnia. A tényleges különbséget inkább a szabályozás, hőérzet, helyiséghasználat és hőeloszlás okozza.
Infrapanel használható főfűtésre?
Igen. A szükséges teljesítmény és megfelelő panelkiosztás mellett mennyezeti infrapanel-rendszer is lehet teljes értékű főfűtés.
Elektromos padlófűtés használható főfűtésként?
Igen, ha a ténylegesen fűthető padlófelületen beépíthető teljesítmény képes fedezni a helyiség hőveszteségét. Főfűtésnél ezért a szabad fűthető padlófelületet is figyelembe kell venni.
Egy 2000 W-os fűtőpanel folyamatosan 2 kWh-t fogyaszt óránként?
Csak akkor, ha az egész órában maximális teljesítménnyel működik. A termosztát a kívánt hőmérséklet elérésekor kikapcsolja a fűtést, ezért a tényleges fogyasztást az üzemidő és végső soron az épület hővesztesége határozza meg.
H tarifáról működhet az elektromos fűtőpanel?
A H tarifa nem általános elektromos fűtési tarifa. A jelenlegi szabályok szerint megfelelő hőszivattyús vagy más megújuló energiát hasznosító berendezésekhez alkalmazható, ezért hagyományos ellenállásos fűtőpanelhez önmagában nem jár.
Elég a meglévő elektromos hálózat egy teljes ház villanyfűtéséhez?
Nem feltétlenül. A szükséges fűtési teljesítmény és az épület többi elektromos fogyasztója alapján ellenőrizni kell a csatlakozási teljesítményt, a fázisokat és az áramköröket. Ezt a rendszer kialakítása előtt villanyszerelővel érdemes ellenőriztetni.
Lehet többféle elektromos főfűtés ugyanabban a házban?
Igen. Például a nappaliban lehet padlófűtés, a hálószobákban fűtőpanel, a fürdőben fűtőszőnyeg, egy falfelület nélküli helyiségben pedig mennyezeti infrapanel.
Gazdaságos az elektromos főfűtés?
Elsősorban az épület hőigényétől függ. Kis hőigényű, jól szigetelt épületben a direkt elektromos fűtés alacsony beruházása és egyszerű szabályozása miatt nagyon jó megoldás lehet. Nagy hőigényű épületnél viszont az éves villamosenergia-költséget különösen fontos előre kiszámítani, és hőszivattyús megoldással is összehasonlítani.
Érdemes túlméretezni az elektromos fűtőtestet?
Nagy túlméretezésre nincs szükség, de a számított hőigénynél kisebb készüléket nem célszerű választani. Ha például 1900 W a szükséges teljesítmény, a következő megfelelő gyári méret, például 2000 W, logikus választás.
RÖVID (egyszerűsített) VÁLASZTÓ!
Új házat építek vagy teljesen felújítom a házam (lakásom) padlószerkezetét hőtechnikailag is, vagy van hőszigetelés a padlóban.
Nem akarom, hogy a fűtőtestek helyet foglaljanak a bútorok elől. A legkisebb fogyasztású fűtésrendszert szeretném kellemes hőérzettel, ami nem baj, ha a legnagyobb beruházás igénnyel párosul.
Nem akarom, hogy a fűtőtestek helyet foglaljanak el a falon a bútorok elől, de padlófűtést sem szeretnék.
Nem zavar, ha a meleg fentről érkezik, mint a napsugárzás és nem zavar a mennyezeti elhelyezés és a viszonylag nagyobb beruházási költség.
Van hely a falon fűtőtestek elhelyezésére. Legyen nagyon egyszerű a felszerelés minimális munkadíjjal.
A viszonylag kellemes fogyasztású, de alacsony beruházási költségű fűtésrendszert szeretnék.
Még nem döntöttem, hogy melyik fűtésfajta a nyerő, de mindenképp okosfűtést szeretnék.
Ha lehet, akkor vezeték nélküli wifis okosotthon rendszerbe integrálva.