A penész elleni valódi megoldás általában:

megfelelő fűtés + megfelelő szellőzés + a nedvességforrás megszüntetése.

Mi kell a penész kialakulásához?

A penész számára a legfontosabb feltétel:

a tartós nedvesség.

Ez nem feltétlenül jelent látható vizet a falon.

Elég lehet, ha egy hideg falsarok felületén:

tartósan nagyon magas a helyi páratartalom.

A helyiség közepén közben akár teljesen normálisnak tűnhet minden.

Például:

• szobahőmérséklet: 20 °C;

• relatív páratartalom: 60%;

• külső falsarok: lényegesen hidegebb.

A levegő a hideg fal közelében lehűl.

Ahogy lehűl:

ugyanazt a vízgőzmennyiséget egyre magasabb relatív páratartalom mellett tartalmazza.

Ha a felület elég hideg:

páralecsapódás is kialakulhat.

Ez ideális környezet a penész számára.

Mi az a harmatpont?

A harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a levegőt lehűtve:

eléri a 100%-os relatív páratartalmat,

és megkezdődhet a víz kicsapódása.

Például:

20 °C-os, 60%-os relatív páratartalmú levegő

harmatpontja nagyjából:

12 °C.

Ez azt jelenti, hogy ha egy fal vagy ablakfelület:

körülbelül 12 °C-ra vagy az alá hűl,

azon már páralecsapódás is kialakulhat.

A penészhez azonban nem feltétlenül kell látható vízcsepp.

Már a tartósan magas:

felületi relatív páratartalom

is kedvező lehet a növekedéséhez.

Hogyan segít ebben a fűtés?

Két módon.

1. Melegebb lesz a levegő

Ha ugyanaz a vízgőzmennyiség marad a helyiségben, de:

megemeljük a levegő hőmérsékletét,

a relatív páratartalom csökken.

Például egy 20 °C-os, 60%-os levegő változatlan nedvességtartalom mellett 22 °C-ra melegítve nagyjából:

53% relatív páratartalmúvá válik.

A fűtés tehát valóban:

csökkentheti a relatív páratartalmat.

De fontos:

a víz nem tűnt el a levegőből.

Csak melegebb lett a levegő.

2. Melegebbé válhat a fal belső felülete

Ez sokszor még fontosabb.

Ha a problémás külső fal korábban:

nagyon hideg volt,

a folyamatosabb fűtés hatására:

emelkedhet a belső felületi hőmérséklete.

Így kisebb az esély arra, hogy a fal mellett:

• nagyon magas legyen a páratartalom;

• pára csapódjon ki.

Ezért egy teljesen:

kihűlni hagyott helyiség

sokszor problémásabb penészesedés szempontjából, mint egy mérsékelten és egyenletesen temperált helyiség.

Akkor elég egyszerűen feltekerni a fűtést?

Nem feltétlenül.

Tegyük fel, hogy:

• négy ember él a lakásban;

• sokat főznek;

• bent szárad a ruha;

• nincs megfelelő elszívás;

• ritkán szellőztetnek.

A lakásban folyamatosan:

nagy mennyiségű vízpára keletkezik.

Ha csak 20 °C helyett:

24 °C-ra

fűtjük a lakást,

a relatív páratartalom átmenetileg csökkenhet.

De:

a nedvesség továbbra is bent marad.

Amint egy hidegebb falsarokhoz jut, vagy éjszaka visszahűl a helyiség:

a probléma visszatérhet.

A fűtés tehát:

segít,

de nem helyettesíti:

a nedvesség eltávolítását.

A szellőztetés ezért ugyanolyan fontos

Lakásban rendszeresen pára keletkezik:

• zuhanyzás;

• főzés;

• ruhaszárítás;

• takarítás;

• emberi légzés

közben.

Ezt a nedvességet:

valahogyan el kell távolítani.

Ez történhet:

• ablakos szellőztetéssel;

• elszívó ventilátorral;

• gépi szellőzéssel;

• szükség esetén páramentesítővel.

A jó fűtés:

melegen tartja a helyiséget és a felületeket.

A jó szellőzés:

eltávolítja a fölösleges nedvességet.

A kettő együtt működik jól.

Milyen páratartalom az ideális?

Nincs egyetlen minden épületre és évszakra kötelező szám.

Általános támpontként:

körülbelül 40–60% közötti relatív páratartalom

sok lakásban megfelelő tartomány.

Penészesedésre hajlamos épületnél:

érdemes inkább az alsó-középső részét célozni.

Az amerikai EPA ajánlása szerint a beltéri relatív páratartalmat célszerű:

60% alatt,

lehetőség szerint:

30–50% között

tartani.

A pontosan szükséges érték azonban függ:

• a külső hőmérséklettől;

• a falak szigetelésétől;

• a hőhidaktól.

Minél hidegebb egy falsarok:

annál alacsonyabb szobai páratartalomra lehet szükség a páralecsapódás elkerüléséhez.

Miért penészesedik gyakran a bútor mögött?

Tipikus hely:

• szekrény mögött;

• ágy mögött;

• sarokban;

• külső falon.

Ennek egyik oka:

rossz a levegő mozgása.

A szoba levegője lehet:

21 °C.

A nagy szekrény mögötti fal azonban:

jóval hidegebb.

A bútor ráadásul:

• akadályozza a levegő mozgását;

• csökkenti a falfelület felmelegedését.

Ezért ott:

sokkal magasabb lehet a helyi relatív páratartalom.

Ilyen helyen sokat segíthet:

a bútor és a külső fal közötti megfelelő légrés.

De ha komoly hőhíd van:

annak épületszerkezeti oka továbbra is megmarad.

És a fűtőpanel elhelyezése?

Egy elektromos fűtőpanel:

javíthatja a hideg felület környezetének hőmérsékletét,

ha megfelelő helyre kerül.

Különösen külső fal vagy ablak közelében:

segítheti a hidegebb levegő felmelegítését és a helyiség légáramlását.

De ebből nem következik, hogy:

„Tegyünk egy fűtőpanelt a penészes fal elé, és megoldódik.”

Ha például:

csőtörés miatt nedves a fal,

a panel maximum:

gyorsabban párologtatja a nedvességet.

A víz viszont továbbra is érkezik.

Először:

a szivárgást kell megszüntetni.

Mi az a hőhíd?

Hőhídnak nevezzük azt a szerkezeti területet, ahol:

a környező felületeknél intenzívebben távozik a hő.

Gyakori példák:

• falsarok;

• beton áthidaló;

• koszorú;

• erkélylemez csatlakozása;

• rosszul kialakított ablakkáva.

A hőhíd belső felülete:

télen hidegebb lehet.

Ezért ugyanannál a szobai:

• hőmérsékletnél;

• páratartalomnál

ott:

nagyobb a penészesedés kockázata.

A több fűtés:

emelheti a felületi hőmérsékletet,

de komoly szerkezeti hőhíd esetén:

a megfelelő hőszigetelés lehet a valódi megoldás.

Mikor gyanakodjunk arra, hogy nem egyszerűen kevés a fűtés?

Például ha:

• ugyanaz a falszakasz mindig nedves;

• eső után rosszabb;

• a vakolat felpúposodik;

• sókivirágzás jelenik meg;

• csővezeték közelében nedvesedik;

• a padló felől húzódik felfelé a nedvesség.

Ilyenkor lehet:

• beázás;

• csőszivárgás;

• talajnedvesség;

• szerkezeti hiba.

Ezeket:

nem szabad egyszerűen „kifűteni”.

Az okot kell megkeresni.

Miért jelenik meg penész gyakran a hálószobában?

A hálóban éjszaka:

• több órán át tartózkodunk;

• légzéssel nedvességet adunk a levegőhöz;

• gyakran alacsonyabb hőmérsékletet tartunk;

• az ajtó és ablak sokáig zárva van.

Ha közben:

hideg külső fal

is van:

könnyen összeállnak a penészesedés feltételei.

Megoldás lehet:

• megfelelő, de nem túlzott fűtés;

• reggeli intenzív szellőztetés;

• páratartalom ellenőrzése;

• bútorok megfelelő elhelyezése.

Ne hűtsük ki teljesen a problémás helyiséget

Energiatakarékossági céllal előfordul:

„Ezt a szobát nem használjuk, ezért nem fűtjük.”

A szoba:

jelentősen lehűl.

Közben a szomszédos melegebb helyiségekből:

nedvesebb levegő jut be.

A hideg falakon:

megnő a helyi relatív páratartalom.

Ezért penészesedésre hajlamos épületben:

a mérsékelt temperálás

jobb lehet, mint egy-egy helyiséget teljesen hidegen hagyni.

Ez azonban nem azt jelenti:

hogy minden üres szobát 22 °C-on kell tartani.

Elektromos fűtés előnye ilyen helyzetben

Az elektromos fűtőpanelek egyik előnye:

a helyiségenkénti pontos termosztátos szabályozás.

Például:

nappali:

21 °C.

Kevésbé használt háló:

18 °C.

Ritkán használt szoba:

temperáló hőmérséklet.

Így nem hagyjuk teljesen kihűlni a problémás helyiséget, de:

fölöslegesen sem tartjuk teljes komforton.

Programozható vagy WiFi-s termosztáttal:

ez automatikusan is kezelhető.

A korszerű elektromos fűtőpanelek működéséről és aktuális választékáról további információ található a FŰTÉSPONT elektromos fűtőpanel útmutatójában.

Egy egyszerű páramérő sokat segíthet

A páratartalmat:

nem érdemes érzésre megítélni.

Egy olcsó digitális:

hőmérő-páramérő

már sok információt adhat.

Ha télen rendszeresen:

65–70% vagy még magasabb

a relatív páratartalom,

miközben hideg külső falak vannak:

jelentősen nő a páralecsapódás és penészesedés kockázata.

Ilyenkor nem csak:

„még egy fokkal feljebb tekerjük a fűtést”,

hanem:

a nedvességforrást és a szellőzést is vizsgálni kell.

A penész letörlése sem oldja meg az okot

A látható penész eltávolítása:

szükséges lehet,

de ha továbbra is:

• hideg a fal;

• magas a páratartalom;

• fennáll a beázás;

akkor:

újra megjelenhet.

A tartós megoldás ezért mindig az ok felől indul.

A WHO beltéri nedvességgel és penésszel kapcsolatos irányelveinek alapvető megállapítása is az, hogy:

a tartós nedvességet és a mikrobiális növekedést kell megelőzni vagy minimalizálni.

Összefoglalva: segít az elektromos fűtés a penész ellen?

Igen, de csak a probléma egyik részét kezeli.

A megfelelő fűtés:

• növeli a belső felületek hőmérsékletét;

• csökkentheti a relatív páratartalmat;

• csökkentheti a páralecsapódás esélyét;

• megakadályozhatja a helyiségek túlzott kihűlését.

De a fűtés:

nem távolítja el automatikusan a nedvességet az épületből.

Ha a probléma:

• rossz szellőzés;

• magas páraterhelés;

• hőhíd;

• csőtörés;

• beázás;

• nedvesedő fal,

akkor:

annak okát is meg kell szüntetni.

A jó sorrend tehát:

megfelelő fűtés → megfelelő szellőzés → páratartalom ellenőrzése → nedvességforrás és hőhidak vizsgálata.

A fűtőpanel ebben:

hasznos eszköz lehet,

de:

nem penészeltávolító berendezés.

Gyakran ismételt kérdések

A fűtés megszünteti a penészt?

Önmagában nem. A fűtés csökkentheti a páralecsapódás kockázatát, de a nedvességforrást, rossz szellőzést vagy hőhidat külön is kezelni kell.

Miért penészes a hideg külső fal?

A fal felülete hidegebb, ezért a mellette lévő levegő relatív páratartalma megemelkedik. Ha tartósan nedves marad a felület, kedvező körülmény alakulhat ki a penész számára.

Segít, ha magasabbra állítom a fűtést?

Bizonyos esetekben igen, mert melegebb lesz a levegő és a falfelület. Ha azonban túl magas a levegő nedvességtartalma vagy beázás van, ez önmagában nem oldja meg a problémát.

Mekkora páratartalom jó télen?

Az épület adottságaitól függ. Általános támpontként 40–60% közötti relatív páratartalom használható, penészre hajlamos épületben pedig gyakran célszerű az alacsonyabb tartományt megcélozni.

Miért penészes a szekrény mögött?

A bútor mögött rosszabb a légáramlás, ezért a külső fal hidegebb maradhat és magasabb lehet a helyi relatív páratartalom.

Érdemes teljesen kikapcsolni a fűtést a nem használt szobában?

Penészesedésre hajlamos helyiségben a teljes kihűlés kedvezőtlen lehet. Sok esetben célszerűbb alacsonyabb temperáló hőmérsékletet tartani.