Elektromos kiegészítő fűtés. Mit is takar valójában a fogalom. Kiegészítő fűtés lakásba vagy gyerekszobába akkor merül fel elsősorban, amikor a már meglévő fűtésrendszerünk alulméretezett radiátora nem képes a kívánt hőfokra fűteni a szobahőmérsékletet.
Tipikus probléma ez kisgyermek érkezésekor. Ilyenkor csak annyi teljesítmény szükséges, hogy a már valamennyire felmelegített szoba hőmérsékletére ráemeljünk néhány fokot! Sokszor mi ilyenkor is a főfűtéshez szükséges teljesítményt javasoljuk, amely például átmeneti fűtési időszakban is jól használható, amikor nem működik például a központi fűtéses rendszer. (takarékosabb)
Kiegészítő fűtés vagy temperáló fűtés igénye merül fel, amikor a nekünk kellemetlen hideg padlótól várunk el kellemes hőérzetet. Utólagosan ez legegyszerűbben egy laminált padló alá telepített alumínium fűtőszőnyeges rendszerrel oldható meg, ha melegburkolat az igényünk.
Kiegészítő fűtés szerepe a rezsi csökkentésénél
Az elektromos kiegészítő fűtés nemcsak akkor lehet hasznos, ha kevés a meglévő radiátor teljesítménye.
A jelenlegi energiaárak mellett egyre fontosabb felhasználási területe:
a meglévő gázfűtés tudatos kiegészítése úgy, hogy a lehető legtöbbet használjuk ki a kedvezményes gáz- és villamosenergia-keretből, miközben lehetőség szerint elkerüljük a drágább gázfogyasztást.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek le kell kapcsolnia a gázkazánt és elektromos fűtésre kell váltania.
Éppen ellenkezőleg.
A kedvezményes árú földgáz jelenleg rendkívül olcsó hőforrás. A valódi megtakarítási lehetőség elsősorban akkor jelenik meg, amikor a gázfogyasztásunk várhatóan túllépi a kedvezményes éves keretet.
Ilyenkor egy jól megtervezett vegyes rendszer – gázfűtés + helyiségenként szabályozott elektromos fűtés – meglepően sokat jelenthet.
Röviden: mikor érdemes elektromos fűtéssel kiegészíteni a gázt?
Ha a gázfogyasztás biztosan a kedvezményes határ alatt marad, általában nem érdemes pusztán az energiaár miatt elektromos ellenállásfűtéssel kiváltani.
Ha viszont a gázfogyasztás várhatóan túllépi a kedvezményes keretet, érdemes megvizsgálni, hogy a többletfogyasztás egy részét elektromos fűtéssel váltsuk ki.
Különösen jó lehet az elektromos kiegészítő fűtés akkor, ha:
csak egy vagy két helyiséget használunk rendszeresen;
a teljes házat nem akarjuk ugyanolyan hőmérsékletre fűteni;
átmeneti időszakban csak egy szobában kell fűteni;
egy hidegebb szobának kevés a radiátora;
fürdőszobában időszakosan magasabb hőmérsékletet szeretnénk;
kellemesebb padlóhőmérséklet a cél;
kandalló vagy fatüzelés mellé kell automatikus temperálás;
szeretnénk tartalékfűtést gázkimaradás vagy kazánhiba esetére.
A 2026-os rezsihatárok – ezt kell először megérteni
Lakossági fogyasztóként jelenleg két nagyon fontos éves energiamennyiséggel kell számolnunk.
| Energia | Kedvezményes éves mennyiség | Kedvezményes év |
|---|---|---|
| Földgáz | 63 645 MJ, legalább kb. 1729 m³ | augusztus 1. – július 31. |
| Villamos energia | 2523 kWh/mérési pont | augusztus 1. – július 31. |
A földgáznál a 63 645 MJ a pontos érték.
Az 1729 m³ csak tájékoztató átszámítás, mert a tényleges elszámolás függ többek között a földgáz fűtőértékétől és a korrekciós tényezőtől.
Ezért egy komolyabb számításnál mindig a számlán szereplő MJ-adatokból érdemes kiindulni.
Nem 144 m³ a havi gázlimit!
Ez az egyik leggyakoribb félreértés.
Ha 1729 m³-t elosztunk tizenkettővel, körülbelül 144 m³-t kapunk.
Ebből azonban nem következik, hogy minden hónapban csak 144 m³ gáz jár kedvezményes áron.
Fűtési felhasználásnál a rendszer figyelembe veszi, hogy:
januárban természetesen sok gázt használunk;
júliusban pedig szinte semennyit.
Ezért a kedvezményes mennyiség elosztása is igazodik a fűtési jelleghez.
A helyes cél tehát nem az, hogy:
„minden hónapban 144 m³ alatt maradjak”
hanem az, hogy:
a teljes kedvezményes évben lehetőség szerint ne lépjem túl a rendelkezésre álló kedvezményes energiamennyiséget.
Gáz vagy villany olcsóbb 2026-ban?
Erre nincs egyetlen válasz.
Attól függ:
a kedvezményes keret alatt vagy felett vagyunk-e.
Kedvezményes gáz kontra kedvezményes villany
A kedvezményes gáz ára nagyságrendileg 2,9–3 Ft/MJ körül alakul.
Mivel:
1 kWh = 3,6 MJ
ez körülbelül:
10–11 Ft/kWh gázenergiát
jelent.
Egy gázkazán természetesen nem képes ennek mindegyik kWh-ját hasznos hőként átadni a lakásnak.
Ha például egy teljes fűtési idényre vetített 90%-os hatásfokkal számolunk:
kb. 11–12 Ft-ba kerülhet 1 kWh hasznos hő.
Ezzel szemben a normál A1 villamos energia kedvezményes ára elosztói területtől függően nagyságrendileg:
36 Ft/kWh körül van.
Tehát:
Ha még van kedvezményes gázunk, általában a gáz az olcsóbb.
Ez egy nagyon fontos állítás.
Egy elektromos fűtőpanel közel teljes egészében hővé alakítja a felvett villamos energiát, de ettől még nem lesz olcsóbb a kedvezményes földgáznál.
Mi történik a gáz kedvezményes határa felett?
Itt fordul meg a számítás.
A kedvezményes mennyiség feletti lakossági földgáz jelenlegi ára:
22,002 Ft/MJ.
Átszámítva:
22,002 × 3,6 = kb. 79,2 Ft/kWh gázenergia.
És ez még mindig a gáz energiatartalma, nem a szobába ténylegesen eljutó hasznos hő.
Egy körülbelül 90%-os szezonális kazánhatásfok mellett:
1 kWh hasznos hő költsége kb. 88 Ft-ra jön ki.
Ehhez képest az A1 villamos energia jelenlegi keret feletti ára:
70,104 Ft/kWh.
Mivel egy közvetlen elektromos fűtőtestnél gyakorlatilag ugyanennyi villamos energiából ugyanennyi hő keletkezik a helyiségben:
kb. 70 Ft/kWh hasznos hővel számolhatunk.
Vagyis:
A kedvezményes keret feletti gázból előállított hő jelenleg akár drágább lehet, mint még a kedvezményes villanykeret fölötti közvetlen elektromos fűtés.
Ha pedig maradt még felhasználható kedvezményes villamosenergia-keretünk, a különbség még nagyobb.
A legjobb stratégia sok gázfogyasztásnál
Vegyünk egy olyan családi házat, ahol a korábbi évek tapasztalata alapján biztosan tudjuk, hogy a gázfogyasztás meghaladja a kedvezményes éves mennyiséget.
Ebben az esetben nem feltétlenül az a leggazdaságosabb megoldás, hogy:
az utolsó köbméterig mindent gázzal fűtünk.
Érdemes lehet inkább:
a kedvezményes gázmennyiséget kihasználni, a várható többletfogyasztás egy részét pedig elektromos fűtéssel kiváltani.
Különösen akkor, ha a háztartás normál villamosenergia-fogyasztása jóval 2523 kWh/év alatt marad.
Ilyenkor van egy kihasználatlan kedvezményes villamosenergia-keretünk.
Konkrét példa – mit jelenthet 200 m³ drága gáz kiváltása?
A köbméteres számítás csak szemléltetés, hiszen a gáz elszámolása valójában MJ alapján történik.
Tegyük fel, hogy nagyjából:
200 m³ gáz
kerülne már a magasabb ársávba.
Kb. 34,8 MJ/m³ fűtőértékkel számolva ez:
6960 MJ
energia.
A magasabb gázárral:
6960 × 22,002 Ft = kb. 153 000 Ft.
Ha egy 90%-os szezonális kazánhatásfokot feltételezünk, ebből körülbelül:
1740 kWh hasznos hő
jutna a lakásba.
Ugyanezt közvetlen elektromos fűtéssel nagyjából:
1740 kWh villamos energiából
tudjuk előállítani.
Ha ez teljes egészében körülbelül 36 Ft/kWh-os kedvezményes villamos energiából történne:
kb. 63 000 Ft.
Ha viszont az egész villamosenergia-mennyiség már a 70,104 Ft/kWh-os magasabb A1 ársávba kerülne:
kb. 122 000 Ft.
A szemléltető példában tehát a körülbelül 153 000 Ft értékű magasabb ársávú gáz helyett ugyanaz a hasznos hő:
kb. 63 000–122 000 Ft közötti villamosenergia-költséggel
állítható elő attól függően, melyik villamosenergia-ársávba kerülünk.
A konkrét megtakarítás természetesen minden háznál más, mert függ:
a gáz tényleges fűtőértékétől;
a kazán hatásfokától;
a gáz és villany éves fogyasztásától;
az adott villamosenergia-tarifától;
valamint attól, hogy mennyi fűtést tudunk valóban kiváltani.
De jól látható:
a gázfogyasztás kedvezményes határ fölötti részénél már érdemes számolni.
A cél nem az, hogy teljesen leállítsuk a gázfűtést
Egy átlagos, már kiépített gázfűtéses családi háznál gyakran nem teljes rendszerlecserében kell gondolkodni.
Sokkal egyszerűbb lehet egy hibrid használati stratégia.
Például:
a gázkazán biztosítja az alapfűtést, az egyes fontos helyiségek hőmérsékletét pedig elektromos fűtőtesttel emeljük tovább.
Így nem kell:
kazánt cserélni;
csőhálózatot átalakítani;
teljes új fűtési rendszert kiépíteni.
Mégis csökkenthető a gázfogyasztás.
1. megoldás: egyes helyiségeket részben elektromosan fűtünk
Tegyük fel, hogy egy családi házban nappal elsősorban:
a nappalit;
a dolgozószobát;
és a fürdőszobát
használjuk.
Nem biztos, hogy szükséges eközben minden:
hálószobát;
vendégszobát;
folyosót
ugyanazon a 22 °C-on tartani.
A kevésbé használt helyiségek radiátorain termosztatikus szabályozással alacsonyabb hőmérséklet tartható, a ténylegesen használt szobában pedig saját termosztátos elektromos fűtőtest biztosíthatja a plusz komfortot.
Ez már részben helyiségenkénti fűtési zónák kialakítása.
Nem azért takarékos, mert az elektromos fűtőtest valamilyen különleges módon több hőt állít elő ugyanannyi energiából.
Hanem azért, mert:
csak ott és akkor használunk több energiát, ahol ténylegesen szükségünk van rá.
Fontos: hol van a gázkazán központi termosztátja?
Vegyes gáz- és elektromos fűtésnél erre különösen figyelni kell.
Ha a központi gázkazán termosztátja például a nappaliban van, és ugyanoda teszünk egy nagy elektromos fűtőpanelt, érdekes helyzet állhat elő.
A villanyfűtés gyorsan eléri a nappaliban a kívánt hőmérsékletet.
A központi termosztát ezért kikapcsolja a gázkazánt.
Közben viszont:
a ház többi szobája még hideg lehet.
Ezért a kombinált rendszer tervezésekor figyelembe kell venni:
a központi termosztát helyét;
a radiátorok termosztatikus szelepeit;
az elektromosan fűtött helyiségeket;
és a tényleges használati szokásokat.
A jó hibrid rendszer nem egyszerűen több fűtőtestből áll.
A szabályozásnak is együtt kell működnie.
2. megoldás: átmeneti időszakban csak elektromosan fűtünk
Ősszel és tavasszal gyakori helyzet:
kint már hűvös van, de még nem akarjuk az egész központi fűtési rendszert folyamatosan üzemeltetni.
Például este csak a nappaliban vagy dolgozószobában lenne szükség néhány óra fűtésre.
Ilyenkor egy saját termosztátos elektromos fűtőtest rendkívül egyszerű megoldás.
Bekapcsoljuk azt az egy helyiséget, amelyet használunk.
Nem szükséges feltétlenül:
az egész ház fűtési rendszerét ugyanazért az egy szobáért üzemeltetni.
Ez még akkor is lehet gazdaságos használati stratégia, ha a kedvezményes gáz egységára egyébként alacsonyabb.
A különbséget ugyanis itt nem csak az energia egységára, hanem a fűtött terület nagysága adja.
3. megoldás: elektromos fűtőpanel a hidegebb szobába
A kiegészítő fűtés klasszikus esete.
Van egy meglévő központi fűtésünk, de:
kicsi a radiátor;
rosszabb a helyiség hőszigetelése;
sarokszobáról van szó;
nagy az üvegfelület;
kisgyermek miatt magasabb hőmérsékletet szeretnénk.
Ilyenkor nincs feltétlenül szükség a teljes fűtési rendszer átalakítására.
Egy megfelelő teljesítményű, saját elektronikus termosztáttal rendelkező elektromos fűtőtest önállóan pótolhatja a hiányzó teljesítményt.
Ez az egyik legegyszerűbb elektromos kiegészítő fűtés.
Fűtőpanel, konvektor vagy infrapanel kiegészítő fűtésnek?
Elektromos fűtőpanel
Általában akkor jó választás, ha:
van megfelelő szabad falfelület;
pontos saját termosztátot szeretnénk;
rendszeresen használjuk a helyiséget;
kiegészítő és szükség esetén önálló főfűtésre is alkalmas készüléket szeretnénk.
Megfelelő méretezés esetén érdemes akár a helyiség teljes hőigényére méretezett készüléket választani.
Így egy kazánhiba esetén is használható önálló tartalékfűtésként.
Elektromos konvektor
Egyszerű és kedvező árú megoldás lehet.
Elsősorban a helyiség levegőjét melegíti természetes konvekcióval.
Kiegészítő fűtésként akkor jó, ha egyszerű, termosztátos fűtőtestre van szükségünk.
Mennyezeti infrapanel
Akkor különösen érdekes, ha:
nincs szabad falfelület.
Mennyezeten nem foglal helyet a bútorok elől, és a hőt nagy felület felé sugározza.
Komplett helyiségfűtésnél több panel és külön helyiségtermosztát is szükséges lehet.
4. megoldás: kellemes meleg padló kiegészítő fűtéssel
A „kiegészítő fűtés” nem mindig azt jelenti, hogy hideg van a helyiségben.
Lehet, hogy a levegő:
22 °C
de a csempe kellemetlenül hideg.
Ilyenkor nem feltétlenül a szobahőmérsékletet akarjuk tovább emelni.
A cél:
kellemes padlóhőmérséklet.
Erre kiváló az elektromos padlófűtés.
Csempe alá
Felújításkor vékony elektromos fűtőszőnyeg építhető közvetlenül az új burkolat alá.
Komfortfűtéshez sok esetben kisebb, például 100 W/m² körüli rendszer is elegendő lehet.
Laminált padló alá
Szárazon fektethető alumínium fűtőszőnyeg használható.
Ez különösen érdekes lehet akkor, ha egy meglévő hidegburkolatra kerül új laminált padló.
A padlófűtés saját padlószenzoros termosztáttal önállóan szabályozható.
Így a központi gázfűtés továbbra is szabályozza a levegő hőmérsékletét, miközben az elektromos rendszer csak a kívánt padlókomfortot biztosítja.
5. megoldás: fürdőszobai kiegészítő fűtés
A fürdőszoba különleges helyiség.
A lakás nagy részében kellemes lehet a:
20–21 °C
de zuhanyzáskor sokan:
23–24 °C körüli hőmérsékletet
szeretnének.
Nem feltétlenül gazdaságos emiatt az egész lakás központi termosztátját feljebb állítani.
Jobb lehet:
csak a fürdőszobában időszakosan ráfűteni.
Erre alkalmas lehet:
elektromos törölközőszárító;
elektromos fűtőpanel;
gyorsfűtő;
elektromos padlófűtés.
Ez a kiegészítő elektromos fűtés egyik legjobb példája:
kis terület + rövid használati idő + magasabb kívánt komfort.
6. megoldás: kandalló vagy fatüzelés mellé temperáló fűtés
Más a helyzet akkor, ha kandallóval vagy fatüzelésű kályhával fűtünk.
Amikor otthon vagyunk, a fa biztosítja a meleget.
Éjszaka vagy munka közben azonban a tűz kialszik.
Ilyenkor az elektromos fűtés feladata:
ne engedje teljesen kihűlni az épületet.
Ez klasszikus temperáló fűtés.
Van azonban egy lényeges különbség a valódi kiegészítő fűtéshez képest.
Amikor a kandalló nem működik, az elektromos rendszer egyedül marad.
Ezért a készüléket nem feltétlenül csak néhány száz wattos rásegítésre kell méretezni.
Ha azt szeretnénk, hogy önállóan is tartson például 15–18 °C-ot, a szükséges teljesítményt az épület hővesztesége alapján kell meghatározni.
Kiegészítő fűtés vagy temperáló fűtés?
A két fogalmat gyakran együtt használjuk, pedig más feladatról lehet szó.
Kiegészítő fűtés
A meglévő fűtési rendszer és az elektromos fűtés egyszerre működik.
Példa:
a radiátor 18–19 °C-ig képes felfűteni a szobát, az elektromos panel pedig 21–22 °C-ra emeli.
Temperáló fűtés
A cél nem feltétlenül a teljes komfort-hőmérséklet.
Az elektromos fűtés például:
8 °C-on fagymentesen tart egy nyaralót;
15 °C-on tartja a házat munkaidő alatt;
nem engedi teljesen kihűlni a kandallóval fűtött helyiséget.
Tartalék főfűtés
A meglévő fűtés nem működik, az elektromos fűtésnek pedig önállóan kell biztosítania a kívánt szobahőmérsékletet.
Ebben az esetben már teljes főfűtési teljesítményre kell méretezni.
Hogyan csökkentsük ténylegesen a gázszámlát?
A legfontosabb, hogy ne találomra kezdjünk elektromosan fűteni.
Először nézzük meg:
1. Mennyi volt az előző éves gázfogyasztásunk?
Ha messze a kedvezményes határ alatt van, pusztán rezsiköltség miatt nincs sok értelme olcsó gázt drágább direkt villanyfűtéssel kiváltani.
2. Mennyi a várható idei gázfogyasztás?
Ha jelentősen meghaladná a kedvezményes keretet, már érdemes számolni.
3. Mennyi villamos energiát használunk egy évben?
Ha például csak 1500 kWh körül fogyasztunk, akkor jelentős kihasználatlan kedvezményes villamosenergia-mennyiségünk lehet.
4. Hol tudunk gázt kiváltani a legkisebb villanyfogyasztással?
Általában ott, ahol:
kis helyiséget használunk;
csak rövid ideig kell fűteni;
más szobákban nem szükséges azonos hőmérséklet;
átmeneti időszakban csak egyetlen szobát használunk.
5. Mielőtt készüléket veszünk, méretezzünk.
Egy túl kicsi fűtőtest folyamatosan működhet, mégsem éri el a kívánt hőmérsékletet.
A megfelelő teljesítményű készülék ezzel szemben a termosztát elérése után kikapcsol.
Érdemes teljesen elektromos fűtésre váltani?
Ebből a számításból nem következik automatikusan.
Ha már van jól működő gázfűtésünk, és a fogyasztásunk nagyrészt a kedvezményes gázkereten belül marad, akkor pusztán az üzemeltetési költség miatt nem feltétlenül éri meg megszüntetni.
Sok esetben a gazdaságosabb megoldás:
megtartani a gázkazánt + okosan hozzáadni helyiségenként szabályozható elektromos fűtést.
Ez:
kisebb beruházás;
rugalmasabb szabályozás;
tartalékfűtést is ad;
lehetővé teszi a gázfogyasztás csökkentését.
Mi a helyzet a H tarifával?
A H tarifa külön téma.
A normál elektromos fűtőpanel, konvektor, infrapanel vagy hagyományos elektromos padlófűtés önmagában nem válik H tarifára jogosult berendezéssé.
A H árszabás megfelelő feltételeket teljesítő hőszivattyúkhoz és más megújuló energiát hasznosító rendszerekhez használható.
Tehát amikor ezen az oldalon fűtőpanellel történő gázkiváltást számolunk, alapvetően a normál villamosenergia-tarifával számolunk.
Ha hőszivattyú vagy fűtésre használt megfelelő klímaberendezés is szóba jöhet, annak üzemeltetési költségeit külön érdemes összehasonlítani.
Melyik elektromos kiegészítő fűtést válasszam?
Egy szoba hőmérsékletét szeretném 2–3 °C-kal emelni
Saját termosztátos elektromos fűtőpanel vagy konvektor.
Nincs hely új fűtőtestnek a falon
A csempe hideg, de a szobahőmérséklet megfelelő
Vékony elektromos fűtőszőnyeg.
Laminált padlót szeretnék és meleg padlót
Alumínium fűtőszőnyeg laminált padló alá.
Fürdőszobában csak reggel és este kell plusz meleg
Elektromos törölközőszárító, gyorsfűtő, fűtőpanel vagy padlófűtés.
Kandalló mellé éjszakai temperálást szeretnék
A helyiség önálló hőigényére méretezett termosztátos elektromos fűtés.
A gázfogyasztásom várhatóan túllépi a kedvezményes keretet
Először számoljuk ki, mennyi gázfogyasztást érdemes kiváltani, majd csak a szükséges helyiségekben alakítsunk ki elektromos fűtést.
Elektromos kiegészítő fűtés – nem csodaszer, hanem eszköz
A direkt elektromos fűtés egyik nagy előnye az egyszerűség.
Nincs:
kazán;
vízkör;
keringetőszivattyú;
égéstermék;
gázvezeték;
összetett központi rendszer.
A helyiségek egymástól függetlenül szabályozhatók.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden körülmények között ez a legolcsóbb energiaforrás.
Kedvezményes földgáz mellett általában a gáz a kedvezőbb.
A kedvezményes gázkeret fölött viszont a számítás jelentősen megváltozik, és már a normál elektromos kiegészítő fűtés is gazdaságos alternatívává válhat.
A megfelelő megoldás ezért nem:
„gáz vagy villany?”
hanem sok esetben:
„Mennyi gáz + mennyi villany adja a legkisebb éves fűtésszámlát?”
Ez az a kérdés, amelyet egy mai fűtési rendszer tervezésekor valóban érdemes feltenni.
Elektromos fűtések 2011 óta
A Pelle és Pelle Kft. elektromos fűtési üzletága 2011 óta foglalkozik elektromos fűtési rendszerek tervezésével, méretezésével és forgalmazásával.
A megfelelő rendszer kiválasztásánál nem egyetlen technológiát szeretnénk minden épületre ráerőltetni.
Más a jó megoldás:
főfűtésre;
kiegészítő fűtésre;
temperálásra;
padlókomfort növelésére;
zónafűtésre;
gázfogyasztás részbeni kiváltására.
A Fűtés 1×1 célja éppen az, hogy ezek között segítsen választani.
Szaküzleteink: Nyíregyháza – Eger
Gyakran ismételt kérdések az elektromos kiegészítő fűtésről
Megéri elektromosan fűteni gázfűtés mellett?
Igen, bizonyos esetekben. Ha a gázfogyasztás még a kedvezményes kereten belül van, a kedvezményes gáz általában olcsóbb a közvetlen elektromos fűtésnél. Ha azonban a gázfogyasztás egy része már a magasabb ársávba kerül, érdemes megvizsgálni annak elektromos kiváltását.
Mennyi a kedvezményes gázfogyasztási határ?
A jelenlegi lakossági kedvezményes mennyiség évente 63 645 MJ, ami legalább körülbelül 1729 m³ földgáznak felel meg. A pontos elszámolás MJ alapján történik.
Mennyi a kedvezményes villamosenergia-határ?
Lakossági fogyasztóknál egy kedvezményes évben mérési pontonként 2523 kWh villamos energia használható fel kedvezményes áron.
Havi 144 m³ a gáz rezsihatára?
Nem. Az 1729 m³ éves tájékoztató mennyiség tizenketted része körülbelül 144 m³, de fűtési célú gázfelhasználásnál a kedvezményes mennyiség nem egyszerűen minden hónapban ugyanakkora. Télen nagyobb, nyáron kisebb mennyiséggel számol az elszámolási rendszer.
Olcsóbb a villanyfűtés, mint a gáz?
A kedvezményes gáz jelenleg olcsóbb. A kedvezményes gázmennyiség feletti magasabb ársávban azonban a helyzet megfordulhat: megfelelő számítás mellett még normál A1 tarifás közvetlen elektromos fűtéssel is olcsóbban lehet előállítani ugyanazt a hasznos hőmennyiséget.
Melyik a legegyszerűbb elektromos kiegészítő fűtés?
Általában egy saját elektronikus termosztáttal rendelkező fali elektromos fűtőtest. Felszerelése egyszerű, helyiségenként külön szabályozható, megfelelő méretezéssel pedig önálló tartalékfűtésként is használható.
Mire jó a temperáló fűtés?
Temperáláskor nem feltétlenül 21–22 °C-os komfort-hőmérsékletet szeretnénk. A cél lehet például egy nyaraló fagymentesen tartása vagy egy kandallóval fűtött ház lehűlésének megakadályozása éjszaka.
Érdemes egyes szobákat gázzal, másokat elektromosan fűteni?
Igen. Ez az egyik legegyszerűbb módja a fogyasztás optimalizálásának, különösen akkor, ha a helyiségek használata jelentősen eltér. Fontos azonban a központi gáztermosztát és az egyes helyiségek szabályozásának megfelelő összehangolása.
Használható H tarifa elektromos fűtőpanelhez?
Általános elektromos fűtőpanelhez nem. A H tarifa megfelelő műszaki feltételeket teljesítő hőszivattyús és megújuló energiát hasznosító rendszerek számára készült.
Kellemes szobahőmérséklet kis munkával
Van már fűtésem a szobában (központi fűtés), de kicsi a radiátor teljesítménye.
Egyszerű megoldást szeretnék a megfelelő szobahőmérséklet elérésére, a legkisebb munkával. Plusz fűtőtest elhelyezésére van lehetőség a falon 15-20 cm magasan, van 1-1,5 m széles hely, ami előtt nincs közvetlenül bútor.
Van már fűtésem a szobában (központi fűtés), de kicsi a radiátor teljesítménye.
Egyszerű megoldást keresek, de sajnos nincs hely a falon még egy fűtőtest elhelyezésére.
Egyedi fűtés, pl. kandalló vagy fatüzelésű kályha mellé szeretnék olyan fűtést, ami éjjel és napközben – amikor nem vagyok itthon -, tartja a hőmérsékletet, nem engedi lehűlni a szobát.
Kellemes padlóhőmérséklet - kiegészítő fűtés
Van már fűtésem a szobában, de meleg padlót szeretnék.
Laminált padlót vagy más melegburkolatot fektetnék a mostani hidegburkolatra a régi burkolat meghagyásával.
Van fűtésem a szobában, de meleg padlót szeretnék.
A régi kerámia burkolatra fektetnék utólagosan egy új hidegburkolat réteget. Van hőszigetelés a padlószerkezetben.