A legfontosabb:

a fűtőpanel körül szabadon tudjon mozogni a levegő, és a hő akadály nélkül jusson el a helyiségbe.

Az elhelyezés nem változtatja meg a szoba alapvető hőigényét

Egy gyakori félreértést érdemes rögtön tisztázni.

Ha a szoba hideg időben például:

1500 W hőt veszít,

akkor ezt a hőt:

valahogyan pótolni kell.

A fűtőpanel falon belüli helye nem változtatja meg varázsütésre:

• a fal szigetelését;

• az ablak U-értékét;

• a födém hőveszteségét.

Az elhelyezés elsősorban:

a hőeloszlásra és a komfortérzetre

van hatással.

Egy rosszul elhelyezett panel mellett előfordulhat, hogy:

• a termosztát környezetében már meleg van;

• a szoba másik végében viszont hidegebb marad.

Ilyenkor ugyanannyi hőtermelés mellett:

rosszabbnak érezzük a fűtést.

Miért került hagyományosan a radiátor az ablak alá?

Ennek jó épületfizikai oka van.

Az ablak belső felülete télen általában:

hidegebb, mint a fal.

A mellette lévő levegő lehűl, sűrűbbé válik és:

lefelé indul.

Ezt nevezzük gyakran:

hideg légáramnak vagy hideg lehúzásnak.

Régebbi, gyengébb hőszigetelésű ablaknál ez különösen jól érezhető.

Ha megfelelő fűtőtest kerül az ablak alá:

a felfelé induló meleg levegő találkozik a lefelé áramló hidegebb levegővel.

Ez mérsékelheti:

• a padlónál kialakuló hideg légmozgást;

• az ablak közelében érzett hideget;

• a helyiség hőmérséklet-különbségeit.

A Glamox és az ADAX saját fűtőtest-elhelyezési útmutatója is kifejezetten említi az ablak alatti telepítést a hideg légáramlás ellensúlyozására.

Akkor mindig az ablak alá tegyük?

Nem.

A konkrét fűtőpanel kialakítása is számít.

Egyes készülékek:

kifejezetten jól használhatók ablak alatt.

Más típusoknál:

• a levegő nagyon közel, függőlegesen felfelé távozik;

• mély ablakpárkány van felette;

• vastag függöny lóg elé;

és emiatt az ablak alatti hely:

nem feltétlenül ideális.

Ezért nem jó általános szabály sem az, hogy:

„A fűtőpanel mindig az ablak alá való.”

sem az, hogy:

„Fűtőpanelt soha ne tegyünk ablak alá.”

A helyes válasz:

nézzük meg az adott készülék hőleadását és gyártói telepítési útmutatóját.

A függöny sokkal nagyobb probléma lehet, mint maga az ablak

Képzeljünk el egy ablak alatti panelt, előtte:

vastag, padlóig érő függönnyel.

A meleg levegő:

a panel és a függöny között rekedhet.

A termosztát körül:

gyorsan magasabb hőmérséklet alakulhat ki,

miközben a szoba belsejében még hidegebb van.

A termosztát ezért:

korábban kikapcsolhat.

A probléma tehát nem feltétlenül az, hogy:

ablak alatt van a panel,

hanem az, hogy:

akadályoztuk a légáramlást.

Külső falra vagy belső falra?

Mindkettő lehet jó.

Külső fal

A külső fal és ablak általában:

a helyiség hidegebb oldala.

Ha itt helyezzük el a hőforrást:

közvetlenül a hidegebb zónánál adunk hőt.

Ez javíthatja:

• a komfortérzetet;

• a hideg fal mellett kialakuló légáramlást;

• a helyiség hőmérsékletének egyenletességét.

Ezért a hagyományos radiátorokat is sokszor:

külső falra vagy ablak alá

telepítették.

Belső falra is teljesen jó lehet

Modern:

• jól hőszigetelt;

• jó nyílászárókkal rendelkező

épületben a belső felületek közötti hőmérséklet-különbség:

sokkal kisebb.

Ilyenkor kevésbé fontos:

„levágni” az ablak hideg légáramát.

Ha a belső fal:

• szabad;

• megfelelő helyen van;

• nincs előtte bútor;

akkor:

nagyon jó telepítési hely lehet.

Különösen olyan fűtőpanelnél, amely:

részben sugárzó hőleadást

is használ.

Miért lehet rossz a túl közeli sarok?

A termosztát általában:

a fűtőpanel közelében

méri a levegő hőmérsékletét.

Ha a készüléket egy szűk sarokba helyezzük:

a meleg levegő helyileg összegyűlhet.

A termosztát:

magasabb hőmérsékletet érzékelhet,

mint ami a szoba közepén van.

Ez azt eredményezheti, hogy:

a panel túl korán kikapcsol.

Közben a helyiség távolabbi része:

még nem érte el a kívánt hőmérsékletet.

Kanapé vagy szekrény mögé?

Általában:

rossz ötlet.

Egy konvekciós panelnél szükség van:

• hidegebb levegő beáramlására;

• meleg levegő szabad távozására.

Ha közvetlenül elé kerül:

• kanapé;

• ágy;

• szekrény;

az:

akadályozhatja a légáramlást.

Sugárzó hőleadású készüléknél pedig a nagy bútor:

fizikailag árnyékolhatja a sugárzó felületet.

Itt tehát mindkét esetben:

romolhat a komfort.

A fűtőpanel elé legyen szabad tér

A pontos szükséges távolság:

készüléktípusonként eltérhet.

Ezért nem érdemes minden fűtőpanelre egyetlen:

• 10 cm;

• 20 cm;

• 80 cm

szabályt alkalmazni.

Mindig:

az adott gyártó szerelési útmutatója

az irányadó.

Általános elvként azonban:

a levegő be- és kiáramlását ne akadályozzuk.

Milyen magasan legyen a panel?

A klasszikus konvekciós fűtőpanelek jellemzően:

a fal alsó részére

kerülnek.

Ennek oka, hogy:

a hidegebb levegőt alul veszik fel.

A meleg levegő ezután:

felfelé áramlik.

Az ADAX és Glamox például külön alacsony kialakítású „skirting” modelleket is gyárt, amelyeket nagy ablakfelületek alatt lehet elhelyezni.

A pontos padlótávolságot azonban:

mindig a készülék dokumentációja szerint

állítsuk be.

Sugárzóbb fűtőpanelnél más lehet az ideális hely

Nem minden elektromos fűtőpanel tisztán konvekciós.

Egy nagyobb meleg felületű, részben:

hősugárzással

is működő készüléknél az is számít:

mire „lát rá” a panel.

Ha közvetlenül előtte:

• nagy kanapé;

• szekrény;

áll, az csökkenti a sugárzó hő komfortját.

Ilyen készüléknél ezért:

a szabad rálátás fontosabb lehet,

mint egy tisztán konvekciós panel esetében.

Mi a helyzet egy modern, nagy üvegfelülettel?

Egy korszerű háromrétegű ablak:

sokkal jobb hőtechnikai tulajdonságú

lehet, mint egy régi faablak.

Ezért az ablak mellett:

kisebb lehet a hideg légáramlás.

Ilyen épületben már:

sokkal szabadabban választhatunk telepítési helyet.

Ha viszont hatalmas üvegfelületünk van:

még jó üvegezés mellett is lehet érezhető hidegebb sugárzási felület.

Ilyenkor a közelében elhelyezett megfelelő fűtőtest:

komfortosabbá teheti a helyiséget.

Egy nagy vagy két kisebb panel?

Nagy:

• hosszú;

• L alakú;

• többablakos

helyiségben előfordulhat, hogy:

két kisebb panel jobb hőeloszlást ad,

mint egyetlen nagy.

Például:

2000 W szükséges összteljesítmény.

Lehet:

1 × 2000 W,

vagy:

2 × 1000 W.

A maximális összteljesítmény ugyanaz.

A két panel azonban:

két külön ponton adja le a hőt.

Ez különösen előnyös lehet:

• két nagy ablak;

• két külső falszakasz;

• hosszú nappali

esetén.

Hol mér a termosztát?

Ez az elhelyezés egyik legfontosabb, mégis gyakran elfelejtett kérdése.

A beépített termosztát:

nem a kanapénál méri a hőmérsékletet.

Hanem:

magánál a készüléknél.

Ezért ne kerüljön a panel olyan helyre, ahol a termosztátot:

• közvetlen napsütés;

• másik fűtőtest;

• huzat;

• megrekedt meleg levegő

befolyásolja.

Ha a termosztát rossz környezetben mér:

hiába jó maga a fűtőpanel.

Hogyan válasszuk ki a helyet?

Egy egyszerű sorrend segíthet.

1. Nézzük meg a hideg felületeket

Hol van:

• ablak;

• külső fal;

• nagy üvegfelület?

2. Nézzük meg a bútorozást

Marad-e:

szabad légáramlás?

3. Ellenőrizzük a termosztát környezetét

Nincs-e:

• huzat;

• napsütés;

• más hőforrás?

4. Nézzük meg a készülék típusát

Felfelé vagy előre vezeti a meleg levegőt?

Konvekciós vagy részben sugárzó?

5. Végül ellenőrizzük a gyártói szerelési előírást

Ez határozza meg a konkrét:

minimális távolságokat és megengedett telepítési módot.

Ablak alá, külső vagy belső falra – melyiket válasszuk?

Ablak alá

Jó választás lehet, ha:

• az adott panel erre alkalmas;

• nincs előtte hosszú függöny;

• hideg légáramlás érezhető az ablaknál.

Kifejezetten sok klasszikus panelkonvektort ilyen használatra is terveznek. Az ADAX például külön alacsony Neo Skirting modellt kínál nagy ablakok alá, a Glamox pedig szintén kifejezetten javasolja a megfelelő panel ablak alatti elhelyezését a hideg légáramlás ellensúlyozására.

Külső falra

Jó lehet, ha:

• hidegebb felület mellett szeretnénk javítani a komfortot;

• megfelelő a szabad falfelület;

• nincs akadályozva a hőleadás.

Belső falra

Szintén jó megoldás lehet:

• korszerű, jól szigetelt épületben;

• ha a külső falat bútor vagy üveg foglalja el;

• sugárzóbb hőleadású panelnél;

• ha innen egyenletesebb a hőeloszlás.

Nem a fal elnevezése, hanem a helyiség egésze dönti el a jó pozíciót.

Összefoglalva

A fűtőpanel helyének megválasztásakor nem érdemes merev szabályokból kiindulni.

Az:

„ablak alá mindig jó”

és az:

„ablak alá soha”

egyaránt túlzott leegyszerűsítés.

Az ablak alatti fűtés klasszikus előnye:

csökkentheti az ablaknál kialakuló hideg légáramlás komfortromboló hatását.

Ugyanakkor csak akkor jó megoldás, ha:

• az adott készülék erre alkalmas;

• nincs akadályozva a légáramlás;

• nincs előtte vastag függöny.

Belső falon is kiválóan működhet egy fűtőpanel, különösen:

jól szigetelt modern épületben.

A legfontosabb:

a panel megfelelő teljesítményű legyen, szabadon tudjon hőt leadni, és a termosztát a helyiségre jellemző hőmérsékletet érzékelje.

A különböző elektromos fűtőpanel-típusokról és azok működéséről további információ található a FŰTÉSPONT elektromos fűtőpanel útmutatójában.

Gyakran ismételt kérdések

Jó hely az ablak alatt a fűtőpanelnek?

Sok panelkonvektornál igen, mert a felfelé áramló meleg levegő csökkentheti az ablaknál lefelé induló hideg légáramlás hatását. A konkrét készülék telepítési útmutatója azonban mindig elsődleges.

Belső falra is tehető?

Igen. Különösen jól szigetelt modern lakásban lehet teljesen megfelelő, ha jó a hőeloszlás és nincs akadály a készülék előtt.

Külső falon több lesz a fogyasztás?

A helyiség alapvető hőveszteségét elsősorban az épületszerkezet és a kívánt hőmérséklet határozza meg. A megfelelő elhelyezés inkább a komfortot és a hőeloszlást javítja.

Lehet függöny a fűtőpanel előtt?

A panelt nem célszerű vastag függönnyel eltakarni, mert akadályozhatja a légáramlást és a termosztát működését.

Miért nem jó közvetlenül kanapé mögé?

A bútor akadályozhatja a konvekciós légáramlást, illetve részben sugárzó panelnél a hősugárzást is.

Jobb két kisebb panel, mint egy nagy?

Nagy vagy hosszú helyiségben két külön hőforrás egyenletesebb hőeloszlást biztosíthat, még akkor is, ha az összteljesítményük ugyanannyi.