Fűtőpanel, konvektor, infrapanel vagy padlófűtés – mitől lesz száraz a levegő télen?
Az egyik leggyakoribb kérdés elektromos fűtés választásakor:
„Nem fogja nagyon kiszárítani a levegőt?”
Gyakran hallunk ilyen állításokat is:
„A konvektor szárítja a levegőt, az infrapanel viszont nem.”
vagy:
„Az elektromos fűtés elégeti az oxigént.”
Ezek így:
nem helyes állítások.
A hagyományos elektromos:
konvektor;
infrapanel;
elektromos radiátor;
nem vonja ki a vízgőzt a helyiség levegőjéből.
És mivel nincs benne égés:
oxigént sem „éget el”.
Mégis teljesen valós tapasztalat, hogy télen a fűtött lakásban:
kiszárad a bőrünk;
szárazabbnak érezzük az orrunkat és torkunkat;
statikus elektromosságot tapasztalunk;
a páramérő csak 25–35%-ot mutat.
A magyarázat kulcsa nem maga az elektromos fűtés.
Hanem:
a relatív páratartalom.
Röviden: szárítja az elektromos fűtés a levegőt?
Nem úgy, hogy vizet vonna ki belőle.
A fűtés:
megemeli a levegő hőmérsékletét.
A melegebb levegő telítési vízgőznyomása nagyobb, ezért ugyanannyi tényleges vízgőz mellett:
csökken a relatív páratartalom.
Például ugyanaz a levegő lehet:
hidegen 80% relatív páratartalmú
és felmelegítve:
csak 30–40% körüli relatív páratartalmú
anélkül, hogy egyetlen gramm vizet kivontunk volna belőle.
Ez történik télen nagyon gyakran a lakásokban.
Mi a relatív páratartalom?
A páramérőn látható:
40%, 50% vagy 60%
nem azt mutatja közvetlenül, hány gramm víz van a levegőben.
Azt mutatja:
az adott hőmérsékleten lehetséges telítettséghez képest mennyi vízgőzt tartalmaz a levegő.
Ezért hívjuk:
relatív páratartalomnak.
Ha ugyanazt a levegőt:
felmelegítjük,
de nem adunk hozzá több vizet, akkor a relatív páratartalom:
csökken.
Ha lehűtjük:
emelkedik.
Egy egyszerű téli példa
Tegyük fel, hogy odakint:
10 °C
van,
a relatív páratartalom pedig:
80%.
Beengedjük ezt a levegőt a lakásba, majd:
22 °C-ra felmelegítjük.
Ha közben nem adunk hozzá nedvességet és nem veszünk el belőle, a relatív páratartalom nagyjából:
37% körülire csökken.
Tehát:
80%-os kinti levegőből 37%-os benti levegő lett.
Nem vettünk ki belőle vizet.
Csak:
felmelegítettük.
Hidegebb téli időben még látványosabb a különbség
Vegyünk egy másik példát.
Kint:
0 °C
és:
80% relatív páratartalom.
Ugyanezt a levegőt:
22 °C-ra
melegítjük fel.
Ha a vízgőztartalma nem változik, a relatív páratartalma nagyjából:
18–19%-ra
esik vissza.
Természetesen egy valódi lakásban:
emberek;
főzés;
zuhanyzás;
növények;
ruhaszárítás
folyamatosan adnak hozzá nedvességet.
Ezért nem feltétlenül lesz ténylegesen 19%.
A példa azonban jól mutatja, hogy:
miért lehet télen nagyon száraz a lakás levegője akkor is, ha odakint magas páratartalmat látunk az időjárás-jelentésben.
Akkor valójában nem a fűtés szárít?
Pontosabban:
a fűtés a relatív páratartalmat csökkenti a levegő felmelegítésével.
De egy hagyományos elektromos fűtőtest:
nem működik páramentesítőként.
Nem gyűjt vizet.
Nincs benne olyan folyamat, amely a helyiség levegőjéből:
folyékony vizet választana ki.
Ez nagyon fontos különbség.
Miért lesz mégis valóban szárazabb a lakás télen?
Mert folyamatosan cseréljük a beltéri levegőt.
Levegő jut be:
szellőztetéssel;
légbevezetőn;
ajtónyitással;
réseken;
gépi szellőztetéssel.
Télen ez a kültéri levegő:
abszolút értelemben általában kevés vízgőzt tartalmaz.
Behozzuk.
Felmelegítjük.
A relatív páratartalom leesik.
Majd a nedvesebb beltéri levegőből ismét kiengedünk valamennyit.
Ezért a téli alacsony páratartalom elsősorban:
fűtés + hideg kültéri levegő + légcsere
együttes következménye.
Ugyanez történik gázfűtésnél is?
Igen.
Ha ugyanazt a helyiséget:
22 °C-ra
fűtjük:
gázkazánnal és radiátorral;
elektromos fűtőpanellel;
hőszivattyúval;
padlófűtéssel,
a levegő relatív páratartalmának alapfizikája:
ugyanaz.
Ha ugyanannyi vízgőz van a levegőben és azonos a hőmérséklet:
a relatív páratartalom is azonos.
Ezért nem helyes:
„A villanyfűtés száraz levegőt csinál, a gázfűtés nem.”
A különbséget sokkal inkább:
a levegő hőmérséklete;
a szellőzés;
a légmozgás;
a fűtési mód;
a nedvességtermelés
adja.
A fűtőpanel szárítja a levegőt?
Nem von ki nedvességet a levegőből.
Egy elektromos fűtőpanel:
felmelegíti a helyiséget.
Ha a levegő például:
18 °C-ról
22 °C-ra
melegszik úgy, hogy nem kerül bele plusz vízgőz:
a relatív páratartalom csökken.
Pontosan ugyanúgy, mint más fűtési rendszer mellett.
A norvég fűtőpanel szárítja a levegőt?
Ugyanez igaz.
A klasszikus norvég fűtőpanel:
természetes konvekcióval
melegíti a levegőt.
A készülék alsó részén hidegebb levegő áramlik be, felmelegszik, majd felfelé távozik.
Ez:
légáramlást hoz létre;
felmelegíti a helyiséget.
De:
vizet nem távolít el a levegőből.
Az infrapanel nem szárítja a levegőt?
Gyakran találkozhatunk ezzel a marketingállítással:
„Az infrapanel nem szárítja a levegőt.”
Pontosabban fogalmazva:
az infrapanel sem von ki vizet a levegőből.
De:
a fűtőpanel sem.
A különbség inkább az, hogy az infrapanel nagyobb arányban:
sugárzással
adja át a hőt.
Ezért kevésbé támaszkodik a helyiség levegőjének közvetlen felmelegítésére és mozgatására.
Lehet mégis kellemesebb az infrás fűtés száraz levegőnél?
Bizonyos helyzetekben igen, de nem azért, mert:
„nedvesebb levegőt csinál”.
A sugárzó fűtés:
közvetlenül melegítheti az embert;
növelheti a körülöttünk lévő felületek sugárzási hőmérsékletét.
Ezért ugyanazt a komfortot esetenként:
alacsonyabb léghőmérsékleten
is elérhetjük.
És itt már megjelenik egy valódi páratartalmi különbség.
20 °C-on magasabb lehet a relatív páratartalom, mint 23 °C-on
Ha a levegőben ugyanannyi vízgőz található:
20 °C-on
magasabb relatív páratartalmat mérünk,
mint:
23 °C-on.
Ezért ha egy kellemesebb sugárzási környezet miatt:
23 °C helyett 20–21 °C-os levegő
is megfelelő komfortot biztosít:
a relatív páratartalom valamivel magasabb maradhat.
Ez azonban:
közvetett hatás.
Nem az infrapanel:
„párásítja a levegőt”.
Szárítja a levegőt az elektromos padlófűtés?
Nem.
Az elektromos padlófűtés sem távolít el vizet a helyiségből.
A padló:
felmelegszik;
sugárzással;
és részben természetes konvekcióval
fűti a helyiséget.
Ha a szobát ugyanarra a:
21 °C-ra
fűtjük, mint más rendszerrel:
a relatív páratartalom elsősorban nem attól függ, hogy:
padlóban van-e a fűtőkábel.
Miért érzik sokan kellemesebbnek a padlófűtéses levegőt?
Mert a komfort:
nem csak páratartalom.
A meleg padló:
kellemesebb a lábnak;
növeli a helyiség sugárzási hőmérsékletét;
nagy felületen, alacsony hőmérsékleten adja le a hőt.
Ezért alacsonyabb léghőmérséklet mellett is:
komfortosnak érezhetjük a helyiséget.
Ez közvetve segíthet elkerülni a szükségtelen:
23–24 °C-os túlfűtést.
A ventilátoros hősugárzó jobban szárít?
Itt már van egy fontos komfortkülönbség.
A ventilátoros fűtőtest:
erősen mozgatja a levegőt.
A nagyobb légsebesség növelheti:
a bőr;
a szem;
más nedves felületek
párolgását.
Ezért:
szárazabbnak érezhetjük a levegőt.
De maga a készülék továbbra sem:
szedi ki a vízgőzt a szobából.
A különbség:
a légmozgás miatt kialakuló párolgási komfortérzet.
A klíma szárítja a levegőt fűtés közben?
Ez is nagyon gyakori kérdés.
Nyári:
hűtési üzemben
a klíma valóban párátlanít.
A beltéri hőcserélő ilyenkor hideg.
A levegő nedvességének egy része:
kondenzvízként kicsapódik,
majd elvezetjük.
Ez valódi:
nedvességeltávolítás.
Fűtési üzemben azonban más történik
Fűtéskor a beltéri hőcserélő:
meleg.
Ezért nem ugyanaz a kondenzációs párátlanítás zajlik, mint hűtéskor.
A klíma viszont:
felmelegíti a levegőt;
erősen mozgatja azt.
Ezért a relatív páratartalom csökkenhet, a légmozgás pedig:
fokozhatja a száraz érzetet.
Ezért mondhatja valaki teljesen őszintén:
„Klímával fűtve sokkal szárazabbnak érzem a levegőt.”
A tapasztalat valós lehet.
De a magyarázat nem feltétlenül az, hogy a klíma fűtés közben:
vizet kondenzál ki a beltéri levegőből.
Elégeti az elektromos fűtőtest az oxigént?
Nem.
Ez egy régi, nagyon makacs tévhit.
Egy elektromos:
fűtőpanel;
infrapanel;
olajradiátor;
padlófűtés
nem használ égési folyamatot.
Ezért:
nem fogyaszt oxigént égéshez.
Nem ugyanaz, mint egy:
gáztűzhely;
nyílt égésterű tüzelőberendezés;
petróleum- vagy más égésen alapuló fűtőeszköz.
Az elektromos fűtés:
elektromos energiát alakít hővé.
Akkor miért érezhetem „elfogyottnak a levegőt”?
Leggyakrabban azért, mert:
nincs megfelelő légcsere.
Egy zárt helyiségben az emberek:
szén-dioxidot lélegeznek ki;
párát termelnek;
szagok és egyéb beltéri szennyezők halmozódhatnak fel.
Ez független attól, hogy:
elektromos fűtés működik-e.
A megoldás:
megfelelő szellőzés.
Nem az, hogy a fűtőpanelt más technológiára cseréljük.
Az elektromos fűtés égeti a port?
Itt is érdemes pontosan fogalmazni.
Por:
minden lakásban van.
Ha egy hosszabb ideje nem használt fűtőtesten por rakódik le, az első bekapcsoláskor:
felmelegedhet;
kellemetlen szagot okozhat.
Ez különösen:
magasabb hőmérsékletű fűtőfelületnél
észrevehető.
Ez nem azonos azzal, hogy a készülék:
folyamatosan „elégeti a lakás levegőjét”.
Miért van néha szaga az első felfűtésnek?
Nyári leállás alatt a készülékre:
por;
textilszál;
más apró szennyeződés
rakódhat.
Ősszel, első bekapcsoláskor ezek:
felmelegszenek.
Ez okozhat átmeneti:
„fűtésszagot”.
Ezért szezon előtt célszerű:
portalanítani a készüléket
a gyártói előírás szerint.
A konvekció több port mozgat?
Erősebb légmozgás több lebegő részecskét mozgathat.
Ezért:
ventilátoros fűtés;
erős légáramlás;
bizonyos konvekciós rendszerek
jobban megmozgathatják a helyiségben már meglévő port.
Fontos azonban:
a fűtőtest nem hozza létre a port.
A por forrása lehet többek között:
textil;
bőr;
kültéri levegő;
háziállat;
szőnyeg;
bútor.
A valódi megoldás:
rendszeres takarítás;
megfelelő szellőzés;
szükség esetén levegőszűrés.
Az infrapanel teljesen pormentes fűtés?
Nem.
Nincs olyan lakótéri fűtés, amely:
megszünteti a port.
Sugárzó fűtésnél lehet kisebb a kényszerített légmozgás, mint egy ventilátoros rendszer esetén.
De a helyiségben továbbra is van:
természetes légmozgás;
emberi mozgás;
ajtónyitás;
szellőzés.
Ezért nem állítanánk:
„az infrapanellel nincs por a levegőben”.
Mekkora legyen a páratartalom télen?
Általános lakótéri kiindulópontként:
körülbelül 30–50% relatív páratartalom
jó tartomány lehet.
De nincs minden épületre egyetlen tökéletes szám.
Egy:
kiválóan szigetelt;
meleg belső felületű
ház jobban tolerálhat magasabb téli páratartalmat.
Egy:
régi;
hőhidas;
hideg ablakos
házban ugyanaz a páratartalom már:
páralecsapódást okozhat.
Ezért a páratartalomnál:
mindig az épületet is figyelni kell.
A 60% páratartalom jó télen?
Nem feltétlenül.
Ha a helyiség levegője:
22 °C és 60%,
de az ablak vagy egy külső falsarok nagyon hideg:
a felület közelében a relatív páratartalom:
jóval magasabbá válik.
Elérheti azt a tartományt, ahol:
páralecsapódás;
penészesedési kockázat
jelentkezik.
Ezért:
nem cél minél magasabb páratartalmat létrehozni.
Miért lesz párás az ablak, ha közben száraznak érzem a levegőt?
Ez egyáltalán nem ellentmondás.
A szoba közepén lehet például:
40–45% relatív páratartalom.
Az ablak belső felülete azonban:
sokkal hidegebb.
A közvetlenül mellette lévő levegő lehűl.
Ahogy lehűl:
nő a relatív páratartalma.
Ha eléri a harmatpontot:
víz csapódik ki az üvegen.
Ezért egyszerre lehet:
száraz érzetünk a szoba közepén;
párás az ablak.
Mi a harmatpont?
A harmatpont az a hőmérséklet, amelyre az adott nedvességtartalmú levegőt le kell hűteni ahhoz, hogy:
telítetté váljon.
Ha egy felület ennél hidegebb:
a levegő vízgőzének egy része:
kicsapódhat rajta.
Ezért a penész és páralecsapódás szempontjából nem elég:
csak a szoba páratartalmát
nézni.
A hideg felületek hőmérséklete is számít.
Hogyan mérjük a páratartalmat?
A legegyszerűbb eszköz:
digitális higrométer.
Ma már olcsón elérhető:
hőmérő;
páramérő
kombináció.
Érdemes azonban:
nem egyetlen pillanatból következtetni.
Nézzük meg:
reggel;
este;
főzés után;
zuhanyzás után;
szellőztetés után.
Így láthatjuk a lakás valódi:
páratartalom-dinamikáját.
Hová tegyük a páramérőt?
Ne:
közvetlenül radiátorra;
fűtőpanel fölé;
ablakpárkányra;
konyhai gőz mellé;
fürdőszobai zuhany mellé
tegyük, ha az egész helyiség jellemző értékére vagyunk kíváncsiak.
Inkább:
a normál tartózkodási zónában
mérjünk.
Ha viszont penészproblémát vizsgálunk:
a problémás fal közelében is érdemes:
külön mérést végezni.
Mikor túl száraz a levegő?
Ha tartósan:
30% körüli vagy az alatti
relatív páratartalmat mérünk, sok ember már kellemetlennek érezheti.
Jelentkezhet:
száraz bőr;
szemszárazság;
orr- és torokszárazság;
statikus elektromosság.
A pontos komfortküszöb:
személyenként eltérhet.
Mit tehetünk, ha túl száraz a levegő?
Először:
mérjük meg.
Ne érzés alapján vásároljunk azonnal párásítót.
Ha valóban alacsony a páratartalom, vizsgáljuk meg:
nem fűtjük-e túl a lakást;
túl intenzív-e a légcsere;
milyen a beltéri nedvességtermelés.
Ezután szükség esetén:
párásító használható.
Segít, ha 24 °C helyett 21 °C-ra fűtünk?
Igen, a páratartalom szempontjából is.
Ha az abszolút nedvességtartalom ugyanaz:
alacsonyabb léghőmérsékleten magasabb lesz a relatív páratartalom.
Ráadásul:
kevesebb fűtési energiát
is használunk.
Ezért a túl száraz téli lakásnál az egyik első kérdésünk:
szükséges-e valóban 23–24 °C?
Lehet, hogy:
21–22 °C
ugyanolyan komfortos lenne.
Jó megoldás a párásító?
Lehet.
De megfelelően kell használni.
Nem az a cél:
hogy minél több vizet juttassunk a levegőbe.
Hanem:
kontrollált páratartalom.
Érdemes higrométerrel együtt használni, és figyelni:
ablakokat;
hideg sarkokat;
falakat.
Ha:
páralecsapódást
látunk, már túl sok nedvesség lehet az adott épülethez.
A párásítót tisztítani is kell
Ez nagyon fontos.
A vízzel működő készülék:
higiéniai berendezés is.
Ha nem tartjuk tisztán:
ásványi anyagok;
mikroorganizmusok;
lerakódások
kerülhetnek a rendszerbe vagy bizonyos készülékeknél a levegőbe.
Ezért mindig:
a gyártó tisztítási és vízkezelési előírását
kövessük.
Segít a radiátorra tett víztál?
Valamennyit:
igen.
A víz párolog.
De a szabályozása gyakorlatilag:
nulla.
Nem tudjuk pontosan:
mennyi víz párolog el;
mikor kell több;
mikor lett már túl magas a páratartalom.
Ezért ha valódi szárazlevegő-probléma van:
páramérő + szabályozható párásítás
jobb megoldás.
Segítenek a szobanövények?
A növények:
valamennyi nedvességet valóban adnak a levegőhöz.
De egy nagyon száraz téli lakás teljes páratartalom-szabályozását:
nem érdemes kizárólag néhány növényre bízni.
Hasznos részei lehetnek a beltéri környezetnek.
De:
nem precíz párásító berendezések.
Ruhaszárítással párásítsunk?
A beltéri ruhaszárítás:
valóban jelentős nedvességet adhat a levegőhöz.
Ezért száraz lakásban növelheti a páratartalmat.
De rosszul szellőző vagy hideg falú épületben:
túl magas páratartalmat is okozhat.
Ez pedig:
ablakpárásodáshoz;
hideg sarkok nedvesedéséhez;
penészhez
vezethet.
Ezért ez nem szabályozott párásítási módszer.
Szellőztessünk, ha száraz a levegő?
Ez elsőre furcsa kérdés.
Télen a kültéri levegő felmelegítve:
gyakran még szárazabb relatív páratartalmú lesz.
Ezért túlzott szellőztetéssel valóban tovább csökkenthetjük a beltéri páratartalmat.
De ebből nem következik, hogy:
ne szellőztessünk.
A megfelelő légcsere szükséges:
szén-dioxid;
szagok;
főzésből származó anyagok;
egyéb beltéri szennyezők
eltávolításához.
A cél:
nem a szellőzés megszüntetése, hanem az ésszerű szellőzés.
Rövid, intenzív szellőztetés vagy résnyire nyitott ablak?
Télen általában jobb lehet:
rövid ideig intenzíven levegőt cserélni,
mint:
órákon keresztül résnyire nyitva tartani az ablakot.
Így:
kicseréljük a levegőt;
kisebb mértékben hűtjük át a falakat és bútorokat.
Ez komfort és energia szempontjából is kedvezőbb lehet.
A jól szigetelt házban magasabb lehet a páratartalom?
Igen.
Egy korszerű épület:
légtömörebb;
kisebb lehet a természetes légcseréje.
Az emberek közben továbbra is termelnek nedvességet:
légzéssel;
zuhanyzással;
főzéssel.
Ezért egy jól szigetelt házban akár az ellenkező probléma is jelentkezhet:
túl magas páratartalom.
Ilyenkor nem párásítani kell.
Hanem:
megfelelő szellőzést biztosítani.
Hővisszanyerős szellőztetés mellett lehet száraz a levegő?
Igen.
A hagyományos hővisszanyerős szellőztető:
hőt ad vissza,
de nem feltétlenül ugyanilyen mértékben:
nedvességet.
Téli üzemben a folyamatosan bejuttatott hideg, alacsony abszolút nedvességtartalmú levegő:
csökkentheti a beltéri páratartalmat.
Léteznek nedvesség-visszanyerésre is alkalmas rendszerek, de ez már külön gépészeti kérdés.
Elektromos fűtés allergiásoknak – melyik jobb?
Erre nem mondanánk egyetlen univerzális technológiát.
A beltéri levegő minőségét jelentősen befolyásolja:
porforrások mennyisége;
takarítás;
textíliák;
állatok;
szellőzés;
páratartalom;
esetleges penész.
Általánosságban:
kisebb légsebesség kevesebb port kavarhat fel,
mint erős ventilátoros légáram.
De ebből nem következik, hogy:
egy adott fűtési technológia automatikusan „allergiamentes”.
Fűtőpanel, infrapanel vagy padlófűtés – melyik szárít legkevésbé?
Ha mindhárom rendszer:
ugyanazt a helyiséget;
ugyanarra a léghőmérsékletre;
azonos légcsere mellett
fűti:
a relatív páratartalom különbsége önmagában a fűtési technológia miatt nem lesz drámai.
A komfort azonban eltérhet.
Fűtőpanel
Természetes konvekció.
Infrapanel
Nagyobb sugárzási arány.
Padlófűtés
Nagy, alacsony hőmérsékletű sugárzó felület.
A sugárzóbb rendszerek előnye lehet:
ugyanazt a komfortot alacsonyabb léghőmérsékleten is elérhetjük.
Ha valóban így használjuk őket:
a relatív páratartalom valamivel magasabb maradhat.
De ez:
nem azonos azzal, hogy „az infra nem szárít”.
Akkor melyik fűtés a legjobb száraz levegő ellen?
Egyik sem önmagában.
A száraz levegő problémáját külön kell kezelni.
A helyes sorrend:
mérjük meg a páratartalmat → ellenőrizzük a hőmérsékletet → vizsgáljuk a szellőzést → szükség esetén szabályozottan párásítsunk.
A fűtési rendszert pedig:
komfort, hőigény, fogyasztás és beruházási költség alapján
válasszuk ki.
Nem érdemes 24 °C-ra fűteni csak azért, mert száraznak érezzük a levegőt
Sőt.
A magasabb levegőhőmérséklet azonos vízgőztartalom mellett:
tovább csökkenti a relatív páratartalmat.
Ezért könnyen kialakulhat egy rossz kör:
száraznak érezzük → fázósabbnak érezzük magunkat → feljebb tekerjük a fűtést → tovább csökken a relatív páratartalom.
Jobb megoldás lehet:
megfelelő sugárzási komfort;
huzat megszüntetése;
ésszerű léghőmérséklet;
kontrollált páratartalom.
Mit jelent a 40% páratartalom 22 °C-on?
Ez általában:
teljesen normális lakótéri érték.
Nem szükséges:
60–70%-ra
emelni azért, hogy „ne legyen száraz”.
A túl magas páratartalom ugyanis új problémákat okozhat:
ablakpárásodás;
hideg falak nedvesedése;
penész.
A jó beltéri klíma:
egyensúly.
Miért fontos a hideg fal a páratartalom szempontjából is?
Egy korábbi cikkünkben megmutattuk:
22 °C-os levegő mellett is fázhatunk, ha hidegek a környező falak.
A hideg fal második problémája:
a felület közelében nő a relatív páratartalom.
Ezért ugyanaz a lakás lehet egyszerre:
középen túl száraznak érzett;
a külső falsarokban pedig penészedésre hajlamos.
Ez elsőre paradoxonnak tűnik.
Pedig:
ugyanannak az épületfizikának két oldala.
Mit tegyünk, ha télen 25% a páratartalom?
Elsőként:
ellenőrizzük több mérővel vagy megbízható higrométerrel.
Utána vizsgáljuk meg:
23–24 °C-ra fűtünk-e;
túl nagy-e a légcsere;
nagyon hideg és száraz-e a kültéri levegő.
Ha tartósan valóban:
25% körüli
az érték és kellemetlen tüneteket tapasztalunk:
kontrollált párásítás lehet indokolt.
A cél azonban nem:
minél magasabb páratartalom.
Hanem például:
a 30–50% körüli normál tartomány elérése,
az épület adottságait figyelembe véve.
Mit tegyünk, ha 65–70% a páratartalom?
Itt már:
nem párásítási, hanem nedvességkezelési probléma
lehet.
Vizsgáljuk meg:
főzési párát;
zuhanyzást;
ruhaszárítást;
szellőzést;
hideg falakat;
esetleges nedvesedést.
Tartósan magas páratartalom:
növeli a penészedés kockázatát.
Különösen hideg felületeknél.
Elektromos fűtés és páratartalom – a legfontosabb tévhitek
| Állítás | Valóság |
|---|---|
| „Az elektromos fűtés kivonja a vizet a levegőből.” | Nem. A levegő felmelegítése csökkenti a relatív páratartalmat. |
| „A fűtőpanel elégeti az oxigént.” | Nem. Nincs égési folyamat. |
| „Az infrapanel nem szárít, a konvektor igen.” | Egyik sem távolít el önmagában vízgőzt; a komfort és légmozgás eltér. |
| „A padlófűtés nem csökkenti a páratartalmat.” | Ha emeli a léghőmérsékletet, azonos vízgőztartalom mellett csökken a relatív páratartalom. |
| „A klíma fűtéskor ugyanúgy párátlanít, mint nyáron.” | Nem. Hűtési üzemben kondenzálja a beltéri nedvességet; fűtéskor más a működés. |
| „Minél magasabb a páratartalom, annál jobb.” | Nem. A túl magas páratartalom páralecsapódást és penészkockázatot okozhat. |
| „Ha magas a kültéri páratartalom, bent sem lehet száraz.” | De igen. A hideg kültéri levegő felmelegítve nagyon alacsony relatív páratartalmú lehet. |
Elektromos fűtés 2011 óta – mit tapasztalunk?
A Pelle és Pelle Kft. elektromos fűtési üzletága 2011 óta foglalkozik:
fűtőpanelekkel;
elektromos padlófűtéssel;
infrapanelekkel;
más elektromos fűtési rendszerekkel.
A:
„Nem fogja kiszárítani a levegőt?”
kérdést szinte a kezdetektől rendszeresen megkapjuk.
A válaszunk:
az elektromos fűtés nem páramentesítő.
A megfelelő beltéri klímához azonban együtt kell kezelni:
hőmérséklet + páratartalom + szellőzés + épületfizika.
Ez sokkal fontosabb, mint hogy marketing alapján:
„szárító”
és:
„nem szárító”
fűtési technológiákra osszuk a piacot.
Szaküzleteink: Nyíregyháza és Eger.
Ajánlatkérés, szaktanács: ajanlat(kukac)futesprofi.hu
+3630 995 2238 és +3630 629 6883
Gyakran ismételt kérdések – szárítja-e a levegőt az elektromos fűtés?
Szárítja az elektromos fűtés a levegőt?
Az elektromos fűtőtest önmagában nem von ki vizet a levegőből. A levegő felmelegítése azonban azonos vízgőztartalom mellett csökkenti a relatív páratartalmat, ezért szárazabbnak érezhetjük a helyiséget.
Szárítja a levegőt a fűtőpanel?
Nem távolít el vízgőzt. A helyiség felmelegítésével azonban csökkenhet a relatív páratartalom.
Szárítja a levegőt a norvég fűtőpanel?
Ugyanez igaz a norvég panelekre. Természetes konvekcióval melegítik a helyiséget, de nem vonnak ki vizet a levegőből.
Szárítja a levegőt az infrapanel?
Az infrapanel sem távolít el nedvességet a levegőből. Sugárzó hőleadása miatt ugyanakkor bizonyos helyzetekben alacsonyabb léghőmérsékleten is megfelelő komfortot adhat.
Szárítja a levegőt az elektromos padlófűtés?
Nem von ki vizet a levegőből. Ha azonban növeli a helyiség hőmérsékletét, azonos abszolút nedvességtartalom mellett a relatív páratartalom csökken.
A klíma szárítja a levegőt fűtés közben?
Fűtési üzemben nem ugyanúgy párátlanít, mint hűtéskor. Hűtésnél a hideg beltéri hőcserélőn víz csapódik ki. Fűtéskor a beltéri hőcserélő meleg, de a felmelegített és mozgatott levegőt szárazabbnak érezhetjük.
Elégeti az elektromos fűtőpanel az oxigént?
Nem. Az elektromos fűtőtestben nincs égési folyamat, ezért nem használ fel oxigént égéshez.
Miért száraz a levegő télen?
A hideg kültéri levegő abszolút nedvességtartalma alacsony lehet. Amikor ezt beengedjük és szobahőmérsékletre melegítjük, a relatív páratartalma jelentősen lecsökken.
Hogyan lehet kint 80% páratartalom, bent pedig csak 30%?
Mert a relatív páratartalom hőmérsékletfüggő. A hideg, 80%-os kültéri levegő szobahőmérsékletre melegítve ugyanazzal a vízgőztartalommal sokkal alacsonyabb relatív páratartalmú lesz.
Mekkora páratartalom megfelelő lakásban?
Általános irányértékként körülbelül 30–50% relatív páratartalom jó kiindulás lehet. A megfelelő felső érték az épület hőhídjaitól és felületi hőmérsékleteitől is függ.
Túl alacsony a 25% páratartalom?
Sok ember számára tartósan már kellemetlen lehet, és száraz bőr-, szem-, orr- vagy torokérzet jelentkezhet.
Jó a 60–70%-os páratartalom?
Téli lakásban tartósan már túl magas lehet, különösen hideg falak és ablakok mellett. Nőhet a páralecsapódás és penészesedés kockázata.
Párásítsak télen?
Ha méréssel igazoltan alacsony a relatív páratartalom és ez kellemetlenséget okoz, szabályozott párásítás segíthet. A párásítót higrométerrel együtt érdemes használni.
Miért párás az ablak, ha száraz a levegő?
Az ablak hideg felület. A közvetlenül mellette lehűlő levegő relatív páratartalma megnőhet, és a harmatpont alatt víz csapódhat ki rajta akkor is, ha a szoba közepén mérsékelt a páratartalom.
Allergiásoknak jobb az infrapanel?
Sugárzó fűtésnél kisebb lehet a kényszerített légmozgás, mint ventilátoros fűtésnél, de egyik technológia sem tekinthető önmagában „allergiamentesnek”. A porforrások, takarítás, szellőzés, páratartalom és esetleges penész legalább ilyen fontos.
Melyik elektromos fűtés szárítja legkevésbé a levegőt?
A fűtési technológiák közötti különbség ebből a szempontból kisebb, mint gyakran állítják. Ha ugyanarra a léghőmérsékletre fűtenek, a relatív páratartalmat főleg a hőmérséklet, a nedvességtartalom és a légcsere határozza meg.